A Párizsi Megállapodás megfelelő keretet biztosít 2020 utánra a világméretű és magyarországi klímavédelmi intézkedések megvalósításához is. Az egyezmény kihirdetéséről szóló törvénytervezetet 2016. május 3-án nyújtotta be az Országgyűlés elé a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.
A tavaly decemberben a francia fővárosban kidolgozott megállapodást már az első napon, 2016. április 22-én az Európai Unión kívül további 174 Részes Fél írta alá az Egyesült Nemzetek Szervezetének székházában, New Yorkban. A Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtásával ellentétben ezúttal tehát minden ország részt vesz a klímaváltozás elleni küzdelemben. A magyar Országgyűlés várhatóan még májusban dönt a kihirdetést szentesítő törvényjavaslat elfogadásáról.
A Párizsi Megállapodás jogi kötőerővel rendelkezik, amely biztosítja, hogy minden aláíró betartsa vállalásait a közös éghajlatvédelmi cél elérése érdekében. Az egyezmény legitimációját erősíti, hogy kettős hatályba lépési feltételhez kötött: legalább 55 Részes Félnek kell ratifikálnia, akik összesen a globális kibocsátások legalább 55 százalékáért felelősek. A ratifikációt jelentő jogi dokumentumot mindeddig 15 ország nyújtotta be, így a globális éghajlatvédelmi megállapodás további 40 állam csatlakozása után léphet életbe előreláthatólag még 2016-ban.
A fő cél elérése, az átlaghőmérséklet emelkedésének 2°C alatt való tartása érdekében a felek kibocsátás-csökkentési erőfeszítéseket tesznek, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást nemzetközi, nemzeti és helyi szinten is kezelik. A megállapodás ösztönzi minden ország részvételét a nemzetközi klímafinanszírozásban állami, vállalati és civil forrásokból egyaránt. A fejlődő országok támogatást kapnak kötelezettségeik végrehajtásához, az anyagi hozzájáruláson túl technológiatranszfer és kapacitásépítés formájában is.
A megállapodás egyik legfontosabb vívmánya, hogy elismeri a közös, de eltérő felelősség és a méltányosság elvét, figyelembe veszi az egyes államok különböző lehetőségeit és körülményeit. A jogi dokumentum kapcsolatot teremt a fenntartható fejlődéssel és az emberi jogokkal is.
A klímaegyezmény kialakította a vállalások ellenőrzésére és nyomon követésére szolgáló mechanizmusokat. Az aláírók a dokumentumban foglaltak alapján rendszeres találkozókon értékelik majd az elért előrehaladást. 2016-ban, a marokkói Marrakeshben az országok további döntéseket hoznak a megvalósítás még nyitott kérdéseiben.
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)
