Az Európai Űrügynökség (ESA) legfőbb stratégiai döntéshozó szerve, a Miniszteri szintű Tanács 2016. december 1-2. között, a svájci Luzernben tartotta háromévente esedékes ülését.

A szervezet 22 tagállamának miniszterei és egyéb döntéshozói a következő öt évre határozták meg az ESA által végzett alaptevékenységek és a kötelező tudományos programok megvalósítása érdekében rendelkezésre bocsátott erőforrások mértékét. Magyarország tavaly novemberi csatlakozása óta először vehetett részt teljes jogú tagállamként a tanácsülésen.

A magyar delegációt Solymár Károly Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkára vezette Tari Fruzsina, a Magyar Űrkutatási Iroda vezetője kíséretében. Hozzászólásában felhívta a figyelmet a csatlakozás óta eltelt időszak magyar vonatkozású eredményeire, és ismertette az eddigi tapasztalatokból levonható következtetéseket.

Solymár Károly Balázs hangsúlyozta Európa technológiai függetlenségének jelentőségét és törekvését arra, hogy a magyar űrkutatás tudományos oldala és az űrtechnológia kiegyensúlyozottan jelenjen meg a jövőben is. Magyarország emlékeztette a tagállamokat, hogy már az idei évi miniszteri szintű Tanácsülés megkezdése előtt feliratkozott az általános technológiafejlesztést segítő GSTP (General Support Technology Programme) választható programra.

Ennek keretében májusban megindulhatott a kozmikus sugárzást mérő CROSS rendszer (Cosmic Radiation Observatory Satellite System) fejlesztésének első üteme, amely a RadCube műholdból és a RadMag műszer fejlesztéséből áll. Folyamatban van a magyar űrstratégia kidolgozása, amely megadhatja a további magyar hozzájárulások felhasználási kereteit.

Az európai űrgazdaság kiemelkedően rangos találkozója alkalmával elfogadták Johann-Dietrich Wörner főigazgató „Space 4.0 towards the United Space in Europe” címet képviselő stratégiai dokumentumát. Ezzel a tagállamok képviselői megerősítették az önálló és versenyképes európai űrképességek fenntartása és fejlesztése melletti elkötelezettségüket.

A tagállamok feliratkozások keretében fejezték ki szándékukat, hogy a következő öt évben több mint 10 milliárd euró (azaz 3000 milliárd forintot meghaladó) értékben járuljanak hozzá az ESA 24 új választható programjához, kötelező programjához és az ESA működését biztosító alaptevékenységekhez.

Határoztak többek között az ExoMars európai Mars rover program folytatásáról, és a Nemzetközi Űrállomás (ISS) európai moduljának meghosszabbításáról 2024-ig. Töretlenül halad tovább a hordozórakéta program is annak érdekében, hogy Európa harmadik országoktól függetlenül juttathasson ki eszközöket a világűrbe.

Magyarország 2022-ig a magyar képességek fejlesztését segítő Ipari Ösztönző Rendszerben vesz részt, melynek 2015 vége óta nyitva álló pályázati rendszerén belül a magyar szereplők rendszerint bizonyítják kiemelkedő szakmai képességeiket. Ennek köszönhetően a benyújtott, elsősorban a földmegfigyelés és az általános technológiafejlesztések témakörét érintő pályázatok fele sikeres, ami az ESA átlagos sikerrátájához viszonyítva kifejezetten jó eredménynek számít.

(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; Kommunikációs Főosztály)