„A jelen és a jövő a digitalizáció, a kormány célja, hogy a magyar emberek és vállalkozások a digitális átalakulás nyerteseivé váljanak. Ennek elemi feltétele a szükséges digitális készségek megszerzése, legyen szó akár az alapvető digitális jártasságról, akár a professzionális informatikai fejlesztői tudásról.
A felsőoktatás és az informatikai vállalkozások együttműködésére építő program hozzájárul ahhoz, hogy 2020-ig kétszeresére növekedjen az informatikai felsőoktatási szakokra jelentkezők száma” – mondta Kara Ákos 2017. április 6-án, Budapesten. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára hozzátette: „A pályaválasztás előtt álló fiatalokat ösztönözzük arra, hogy válasszák az informatika területét, amely keresett szakma, és biztos megélhetést nyújt.”
Az NFM tavaly novemberében indult projektjének alapja az a kutatás volt, amely szerint a munkaerőpiacról középtávon legalább 22 ezer megfelelően kvalifikált informatikus, elsősorban alkalmazásfejlesztő szakember hiányzik. A digitális gazdaság fejlődési dinamikája miatt ez a hiány – megfelelő kormányzati beavatkozás nélkül – folyamatos emelkedést mutatna. A kormány célja, hogy jelentősen nőjön az informatikai felsőoktatásba jelentkező, diplomát szerző informatikusok száma.
A program szoros kapcsolatot létesít az oktatási intézmények és a vállalkozások között, elősegítve, hogy a várt előnyökből a felsőoktatás és a piaci szektor is részesüljön. Az egyetemi oktatásban ingyenesen elérhetővé válnak a piacon keresett speciális képzési anyagok és ipari tanúsítványok, gyakorlati piaci szakemberek jelennek meg vendégoktatóként. A felsőoktatási intézményekkel közösen vállalati gyakornoki program kidolgozása is zajlik, amely biztosítja, hogy a hallgatók az egyetemi képzés keretei között maradva, minél nagyobb számban befejezve az alap- és a mesterképzést szerezhessenek piaci tapasztalatot, ösztöndíjat.
15 felsőoktatási intézmény már együttműködési megállapodást kötött a programban való részvételre a lebonyolító Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséggel (KIFÜ). A projekt azonban bármely, informatikai képzést kínáló felsőoktatási intézmény számára elérhető. Még ebben a hónapban megkezdődnek azok, a munka világában elvárt, naprakész gyakorlati tudást biztosító képzések, amelyek egy-egy világszerte elterjedt, vezető informatikai megoldás átfogó ismeretét adják át a diákoknak díjmentesen – első körben az Oracle, a Microsoft és a Red Hat Linux területén. Elkezdődnek továbbá azok a kurzusok is, amelyeket a piacon aktív, gyakorló informatikai szakemberek tartanak naprakész tudásanyag átadása érdekében.
A program jelentős hangsúlyt fektet az informatikai szakmák népszerűségének növelésére is a fiatalok körében, ennek érdekében 2017 végétől országszerte több mint 400 rendezvényt, informatikai témájú szakköröket és táborokat szerveznek az Informatikai Vállalkozások Szövetségével (IVSZ) együttműködésben.
A pályaorientációs tevékenység megerősítése érdekében az országban három helyszínen demonstrációs és élményközpontok jönnek létre, ahol az általános- és középiskolások számára szemléletes, interaktív kiállítások, foglalkozások teszik vonzóbbá az informatikus pályát.
Laufer Tamás, az IVSZ elnöke elmondta: „Óriási a hazai informatikai vállalkozásokban rejlő gazdasági potenciál, de az informatikusok számának drasztikus emelése nélkül nem érhetünk el sikert. Az IVSZ vállalta, hogy a probléma megfogalmazásán túl annak megoldásán is közösen dolgozik a kormányzattal.”
A GINOP 3.1.1. program első ütemben 2,8 milliárd forint európai uniós forrásból valósul meg, az NFM, az IVSZ és a KIFÜ együttműködésével.
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; Kommunikációs Főosztály)
