Fogyasztóvédelem a közjog és a magánjog metszetében címmel tartanak konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kara szervezésében 2017. június 16-án, Budapesten.
Keszthelyi Nikoletta, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára előadásában kifejtette: a fogyasztóvédelem intézményrendszerének fő pillérei a fogyasztóvédelmi hatóság, a békéltető testületek és a fogyasztóvédelmi civil szervezetek. Az idei évtől egyszerűbb ügyekben - például a szavatossági idővel, a nyitvatartási idővel, az ár, egységár feltüntetésével, a vásárlók könyvével kapcsolatban - a 197 járási hivatalhoz fordulhatnak az emberek - magyarázta. Hozzátette: kiemeltebb ügyekben a 20 megyeszékhely járási hivatalához lehet fordulni, így egyebek mellett az elektronikus kereskedelem fogyasztóvédelmével, piacfelügyelettel, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal kapcsolatban.
A helyettes államtitkár közölte: folyamatosan ellenőrzik a piacot, a cél a vállalkozások ösztönzése a jogkövető magatartásra. Kitért rá: az NFM feladata a szabályozás, jogalkotás, a szakmai iránymutatás, a békéltető testületek segítése, valamint a tudatosságnövelő projektek és a civil szervezetek támogatása.
Keszthelyi Nikoletta a kihívások között említette az árubemutatók rendkívüli ellenőrzését, ezeket más hatóságokkal - főként a rendőrséggel - közösen végzik el, és szigorították a szabályozást. Ugyancsak komoly kihívás az internetes kereskedelem ellenőrzése, ebben az esetben módosították a bírságok szabályozását és folyamatosan ellenőrzik a webáruhazakat - mondta.
Oravecz Márton, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elnöke kiemelte: azért hozták létre annak idején a Nébihet, hogy az élelmiszerekkel kapcsolatban legyen egy különálló, jól látható intézmény, hiszen nagy, komoly kihívásokkal teli területről van szó. Fontos célnak nevezte a vállalkozások és a vásárlók, fogyasztók felelősségének növelését, valamint a hiteles, erős hatóság fenntartását.
Felidézte: 2013-ban fogadták el az élelmiszerlánc-biztonsági stratégiát, amelynek egyik fő eleme a fogyasztók tudatosságának erősítése. A szabályozások, a fogyasztók érdekében hozott lépések nem érnek semmit, ha nem tudnak róluk az emberek, ezért jelentősek a kommunikációs kampányok és az üzenetek közérthetősége - hangsúlyozta.
Kis Norbert egyetemi tanár, dékán köszöntőjében arról beszélt, hogy a fogyasztóvédelem olyan terület, ahol jelentős az állam feladata, szerepe, kormányzati felelőssége.
A tanácskozás célja a közjog és a magánjog legújabb tudományos kérdéseinek megvitatása, valamint a hozzájárulás a fogyasztóvédelem hatékonyságának tudományos megalapozásához. A konferenciát követően az egyetem gondozásában megjelent kiadványokat mutattak be, így Auer Ádám Corporate Governance - A felelős társaságirányítás jelenkori dimenziói című könyvét is.
(MTI)