Az európai közlekedési hálózat fejlesztése mellett kiemelt figyelmet érdemelnek a harmadik országokba vezető szárazföldi kapcsolatok is. A hagyományos tengeri útvonalakon túl egyre jobban felértékelődik az elsősorban vasúti összeköttetések szerepe Kína, Oroszország, Törökország, a Közel-Kelet és Közép-Ázsia felé – hangsúlyozta Becsey Zsolt közlekedésért felelős helyettes államtitkár a Közlekedési Tanács ülésén 2015. március 13-án, Brüsszelben.
A találkozón az uniós tagállamok szakminisztériumi vezetői irányadó vitát folytattak a közlekedéspolitika fejlesztésének az uniós versenyképességhez, növekedéshez és munkahelyteremtéshez való hozzájárulását vizsgáló tervezetről. Becsey Zsolt elmondta: Magyarország előremutató kezdeményezésnek tartja az európai közlekedési hálózat fejlesztését megalapozó TEN-T iránymutatásokat. A törzshálózat meghatározásával a támogatási források valóban az uniós szempontból legfontosabb hálózati elemekre fordíthatók.
A helyettes államtitkár jelezte: a közlekedés versenyképességének növeléséhez vezethet az innováció és az intelligens közlekedési rendszerek fejlesztésének ösztönzése, az alternatív üzemanyagok elterjesztése. Az Európai Bizottságot arra kérte, a hálózat hatékonyabbá tétele érdekében vizsgálja meg, hogyan biztosíthatóak uniós források a TEN-T törzshálózaton kívüli innovatív fejlesztésekre. Méretgazdaságossági okokból a kisebb országok esetében csak a teljes belföldi hálózatra kiterjedő bevezetéssel érhető el jelentős hatás pl. a vasúti kommunikációs rendszerek vagy az alternatív üzemanyagok használatával.
A tagállami vezetők irányadó vitát folytattak a negyedik vasúti csomagról is. Becsey Zsolt közölte: Magyarország határozottan ellenzi az országos vasúti szolgáltatások kizárását a közszolgáltatások köréből. A szabályváltozás súlyos zavarokat okozna a hazai távolsági közlekedés megszervezésében, és jelentős árnövekedést eredményezhetne. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: Magyarország továbbra is szeretné megtartani a vasúti közszolgáltatási szerződések közvetlen odaítélésének lehetőségét.
A visegrádi országok küldöttségei a tanácsülést megelőző egyeztetésükön áttekintették a német minimálbér bevezetésével szembeni közös fellépésük eredményeit és a további terveket. A magyar fuvarozók mintegy 35-40 ezer tehergépkocsival és 3 ezer autóbusszal vesznek részt nemzetközi forgalomban, tízből kilenc jármű német viszonylatban tevékenykedik. A több mint 40 ezer magyar gépjárművezetőt érintő német szabályozás csak a kiszabott bírságok miatt 5-10 százalékkal növelheti a hazai vállalkozások költségeit. Az ülésen több tagállam utalt arra, hogy a belső piacon biztosítani kell a szabad közúti közlekedési szolgáltatások lehetőségét, és nem ezek nemzeti szintű technikai akadályozása a cél.
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)
