Az új korridor létrejöttén túl a tagállami szakminisztérium vezetők tudomásul vették az elért előrehaladásról szóló jelentést a fuvarozók külföldi munkavégzését nagyban befolyásoló szabályozási tervekről, és politikai vitát folytattak az útdíj-rendszerek átalakításának, egységesítésének lehetséges irányairól a Közlekedési Tanács ülésén 2017. december 5-én, Brüsszelben.
Az észt elnökség előrehaladási jelentésben foglalta össze a Mobilitási Csomag részét képező, a közúti közlekedés szociális, belső piaci pilléreihez kapcsolódó négy jogalkotási tervezet részletes tárgyalásának eddigi eredményeit. Homolya Róbert közlekedéspolitikáért felelős államtitkár ismételten jelezte: a szabályozási javaslatok megvalósítása jelentős többletköltségekkel és adminisztratív terhekkel sújthatja elsősorban a közép-kelet európai fuvarozói vállalatokat. A gyakorlatban alkalmazható és arányos megoldás megtalálása nemcsak Magyarország érdeke, a kérdéskör az egész Unió versenyképességét is érinti. A szolgáltatásnyújtás és az áruk mozgása alapszabadságainak ideológiai alapú és indokolatlan korlátozása helyrehozhatatlan torzuláshoz vezethet az európai közlekedési piacon.
A magyar delegáció vezetője aláhúzta: fontosnak tartja az ágazat szereplőivel való folyamatos konzultációt közösségi szinten is. A szakmai szervezetek és érdekképviseletek mellett a gyártók és fogyasztók számára is lehetővé kell tenni, hogy véleményt alkothassanak. Az előírások tervezett változtatása mindenre kihat, akár 20-30 százalékkal növelheti a közúti szállítás költségeit, ami óhatatlanul megjelenik a polcokra kerülő késztermékek árában. Az élénkülő infláció és a beszállítási lánc megszakadása a nemzeti össztermék csökkenéséhez vezethetnek, ha nem veszik figyelembe minden érintett érdekeit. A Tanácsülés előtt magyar kezdeményezésre 13 tagállam delegációjának vezetője egyeztetett az összehangolt álláspont képviseletének érdekében. Homolya Róbert közlekedéspolitikáért felelős államtitkár ezen túl brit és spanyol kollégájával is tárgyalt a kérdésben.
A testület tanácsi következtetésekben értékelte a Transzeurópai Közlekedési Hálózat (TEN-T) és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) közlekedési elemei végrehajtásának előrehaladását. A magyar delegáció vezetője elmondta: a CEF sikeres eszköze a közös közlekedéspolitikai célok megvalósításának. Magyarország a nemzeti kohéziós borítékját teljes egészében felhasználta, a konstrukció megőrzendő erősségének tartja a gyors pályázat-értékelést és döntéshozatalt. A következő többéves pénzügy keret időszakban a CEF pénzügyi támogatás fő formájának változatlanul vissza nem térítendőnek kellene lennie – emelte ki az államtitkár.
Az útdíj-rendszerek jövőjéről szóló politikai vitában Homolya Róbert rögzítette: Magyarország már 2013-ban bevezette a megtett úttal arányos díjszedést a 3,5 tonna feletti tehergépjárművekre. Határozott nemzeti álláspont, hogy a más járműkategóriákra való kiterjesztés nem tehető uniós szinten kötelezővé, e kérdés eldöntésének tagállami hatáskörben kell maradnia. Az autóbuszok és személygépkocsik megtett úttal arányos díjfizetése jelentősen megnövelné a díjköteles utakat gyakran használó magánszemélyek költségeit.
Az érintett tagállamok képviselői aláírták a Borostyán vasúti árufuvarozási folyosó irányító testületének alapító megállapodását. A létrejövő korridor legmagasabb szintű szervét a jövőben Magyarország vezeti majd. A vasúti folyosó északon Varsóból és a lengyel-belorusz határtól indul, délen a szlovén koperi kikötőig, illetve a magyar-szerb határig tart. Fontos hazai ipari központokat és intermodális terminálokat kapcsol össze az Adriai-tengerrel és a balkáni államokkal. Magyarországi szakaszai közé tartozik a kínai finanszírozással felújítandó Budapest-Kelebia vasútvonal is. A korridor kiemelt szerephez juthat a Távol-Keletről egyre nagyobb mennyiségben vasúton Lengyelországba, hajón a koperi és athéni kikötőbe érkező, Európába tartó áruforgalom jelentős részének célba juttatásában.
Az Orient/Kelet-Mediterrán vasúti árufuvarozási folyosóhoz újonnan csatlakozott Németország, amelynek északi és balti tengeri kikötői így közvetlen összeköttetésbe kerülnek a román fekete-tengeri, a török és görög kikötőkkel, köztük Pireusszal is.
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; Kommunikációs Főosztály)
