A beruházásnak köszönhetően 2019 nyarára a teljes vonalszakaszon visszaáll a kiépítési pályasebesség, csökken a menetidő Budapest és Sátoraljaújhely között.
Az alapkőletételi ünnepségen beszédet mondott Mosóczi László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára, Dr. Hörcsik Richárd, a térség országgyűlési képviselője, Aros János, Sárospatak polgármestere, Pál László, a MÁV Zrt. stratégiai vezérigazgató-helyettese és Somodi László, a NIF Zrt. vasútfejlesztési igazgatója.
A Mezőzombor és Sátoraljaújhely közötti, 46,3 km hosszú vasúti vonalszakaszon megépül a villamos felsővezetéki rendszer a szükséges energiaellátó rendszerrel együtt, megújul Szerencs vontatási transzformátor állomás. A felsővezeték kiépítésével párhuzamosan felsővezetéki energia távvezérlő és helyi távvezérlő berendezés is létesül. Az utaskomfort emelése érdekében minden állomáson és megállóhelyen korszerű térvilágítást, akusztikus és részben vizuális utastájékoztató berendezéseket telepítenek. Bodrogkeresztúr, Olaszliszka-Tolcsva, Sárospatak állomásokon magas utasperonokat, új biztosítóberendezést, a téli közlekedés biztonsága érdekében villamos váltófűtő berendezéseket építenek. Sátoraljaújhelyen szerelvény előfűtő telep és korszerű forgalomirányítási diszpécserközpont létesül. Több helyen átépítik a közúti és gyalogos átkelőket is. A Sárospatak-Sátoraljaújhely vonalszakasz árvízveszélyes részén megemelik a vasúti töltést, így csökken a vonatforgalom átmeneti kieséseinek kockázata.
Az alapkőletételi ünnepségen Mosóczi László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkár kiemelte: „A vasútvonal korszerűsítése a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével, az elérhetőség javításával járul hozzá Borsod megye keleti részének megerősítéséhez. A már zajló és tervezett fejlesztésekkel a hazai villamosított vasútvonalak összes hossza a következő években megközelíti a 3300 kilométert. A villamos vontatás nemcsak környezetkímélő, hanem jelentősen olcsóbb is a dízeles vontatásnál. Az induló beruházás tehát egyszerre szolgálja a területi felzárkóztatás ügyét, és tesz eleget a költséghatékonyság növelésére irányuló elvárásoknak.”
Hörcsik Richárd, a térség országgyűlési képviselője elmondta: „A vasútvonal felújítása egy 25 éves történet, éppen ezért nagy öröm számunkra, hogy most a végére érünk. A fejlesztés eredményét a térségben élők tudják igazán értékelni, számukra hatalmas előrelépés, hogy vonaton három órán belül elérik Zemplénből a fővárost.”
Aros János, Sárospatak polgármestere hozzátette: „Sárospatakon, a Zemplénben és Tokaj-Hegyálján élők számára kiemelten fontos az idegenforgalom, lényeges szempont, hogy a turisták hogyan közelíthetik meg ezt a térséget. Nem mindegy az sem, hogy a fővárosba és a Dunántúlra járó egyetemisták, vagy a Miskolcon és Budapesten munkát vállalók milyen szolgáltatási színvonalon juthatnak el céljaikhoz. A vonal felújítása megkönnyíti az itt élők mindennapjait.”
Pál László, a MÁV Zrt. stratégiai vezérigazgató-helyettese hangsúlyozta: „Ezt a vasútvonalat az 1970-es évek közepén újították fel hagyományos technikával, 80km/h sebességűre. 2010-re odáig romlott a szakasz állapota, hogy kevés lett az utas, szerényebbek a vonatok, utazási körülmények, és az utazás biztonsága is csökkent. Mi most ezzel a felújítással célul tűztük ki, hogy a térség közösségi közlekedését erősítsük.”
Somodi László, a NIF Zrt. vasútfejlesztési igazgatója az aktuálisan zajló munkákkal kapcsolatban elmondta: „Szeptember eleje óta, hosszabbított éjszakai vágányzár keretében folyik a felsővezetéki oszlopok állítása. Sárospatak és Bodrogkeresztúr állomásokon megépültek az ideiglenes peronok, elbontották a felesleges kitérőket és a szükséges vágányokat. Az október elején induló teljes kizárásos vágányzár során az elbontott vágányok helyén megkezdődik a korszerű utasperonok és az új vágányok építése.”
A beruházás a tervek szerint 2019 nyarán fejeződik be. A kivitelezést a M-S Konzorcium (Vasútépítők Kft., Vasútvill Kft.) végzi, a teljes projekt nettó kivitelezési költsége 23 milliárd forint. A fejlesztés a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában uniós és hazai forrás bevonásával valósul meg.
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; Kommunikációs Főosztály)
