Nemzetközi konferencián értékelik a németországi Speyerben, hogy miként érvényesülnek a fenntarthatósági szempontok az egyes tagállamok közbeszerzési gyakorlatában. Az eseményen előadást tartott Boros Anita, a vagyonpolitikai államtitkár feladatait is ellátó vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkár is.
A videó konferencia keretében tartott előadásában kiemelte, hogy a közbeszerzésekben a fenntarthatósági szempontok alkalmazását megerősítő új uniós irányelvi rendelkezéseket Magyarország a hazai szabályozásába átültette, így az állami tulajdonban álló társaságok a közbeszerzéseik során fokozott figyelmet fordítanak az innovatív-, szociális- és zöld közbeszerzések szerepének növelésére.
A Német Közigazgatási Kutató Intézet (Deutsches Forschungsinstitut für öffentliche Verwaltung) 2017. június 8-9-én nemzetközi konferenciát szervez „A fenntarthatósági stratégiák helye, szerepe az uniós közbeszerzési jog modernizációjában” címmel.
A rendezvény aktualitását az adja, hogy a 2014-ben elfogadott, a közbeszerzés szabályozási környezetét jelentősen átalakító három új uniós közbeszerzési irányelv átültetésének főszabály szerinti határideje óta több mint egy év eltelt, így mára lehetőség nyílt a közbeszerzési rendszer fontos elemét képező fenntarthatósági szempontok átültetésének és alkalmazásának vizsgálatára az egyes tagállamokban. A fenntarthatóság értékelése azért vált fontossá, mert az Európa 2020 stratégiában is kulcsszerepet játszó közbeszerzési eljárásokban a környezetvédelmi, innovatív és szociális megfontolások figyelembevétele az új irányelvekben olyan alapvető értékké nőtte ki magát, amelynek az egész beszerzés alárendelhető, adott esetben akár a közvetlen anyagi előnyök háttérbe szorításával is.
Dr. Boros Anita, aki a Közbeszerzési Hatóság Tanácsának is tagja, hangsúlyozta, hogy a hazai közbeszerzések száma 2016-ban 8650 db volt, összértéke pedig 2007,08 Mrd Ft. Az ún. fenntarthatósági szempontok alkalmazása egyre elterjedtebbé válik, azonban a közbeszerzési gyakorlatban szüksége van még a jogalkalmazóknak az ilyen szempontok hosszú távú előnyeinek a felismerésére.
A Kormány 2015-ben elfogadott egy, a vállalati társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos Cselekvési Tervet is. A Cselekvési Tervben – egyebek mellett – a gazdaság zöldítésének ösztönzése és állami példamutatás nyújtása érdekében a Kormány felhívta az egyes minisztereket, hogy ösztönözzék a zöld közbeszerzéseket, illetve a környezeti követelmények fejlesztését a közbeszerzések területén.
A nemzeti fejlesztési miniszter közvetlen és közvetett tulajdonosi irányítása alá tartozó gazdasági társaságok egyre nagyobb számban alkalmazzák a fenntarthatósági szempontokat a közbeszerzési eljárásaik során: elsődlegesen a környezetvédelmi szempontok térnyerése figyelhető meg, különös tekintettel a közlekedési ágazat társaságainak beszerzései során. Alacsonyabb az olyan beszerzések száma, ahol szociális szempontok előírására került sor, azonban ezen a területen is megfigyelhető egy növekedési tendencia. Az elmúlt években indult fejlődésnek a hazai közbeszerzések jogában is az innovációs szempontok fokozottabb térnyerése: az állami tulajdonú gazdasági társaságok ezen a területen korlátozottabb gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeznek.
(Vagyonpolitikáért Felelős Államtitkárság)
