„A 2010 óta tartó építkezés célja egy előre átgondolt stratégia mentén haladt. A magyar kormány kijelölte azokat a stratégiai területeket, amelyek vagy a gazdaság fejlődéséhez szükséges alapokat jelentik, vagy az állampolgárok jólétének és jóllétének eszközrendszerét jelenítik meg, és amelyek megvásárlásával ezek a stratégiai portfólióelemek hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez” – mondta a Portfoliónak adott interjújában Bárfai-Mager Andrea.
A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter elmondta, hogy kinevezése első időszakában a legfontosabb feladata volt, hogy meghatározzák, mely állami vállalatok bírhatnak stratégiai jelentőséggel, azaz közvetlenül hozzájárulnak a gazdasági fejlődéshez, és melyek azok, amelyek inkább a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) irányítása alá kerüljenek. Ez a folyamat 2018-ban lezajlott, és az MNV Zrt.-nél mostanra 17, stratégiainak értékelt társaság maradt. Ezek tőzsdeképességét – elsősorban a működésük szempontjából – mindenképpen el kell érni annak érdekében, hogy az állami vagyon értéke növekedjen – emelte ki a miniszter.
A foglalkoztatási létszám kapcsán hangsúlyozta, hogy az állami vállalatok körében elvárás a bürokráciacsökkentés mellett a kritikus munkakörök folyamatos monitoringozása átlagéletkor, képzettség, és nyugdíjazás szempontjából. A létszámleépítés, vagy -bővülés minden esetben a gazdasági mutatók növekedését kell, hogy szolgálja.
Az állami vagyonról szólva hangsúlyozta, hogy az állam jó gazda módjára szeretné minél jobban gyarapítani azt. A több mint 6000 milliárd forintos növekményből mintegy 2200-2200 milliárdot az ingatlanok és a részesedések tettek ki, és további mintegy 840-840 milliárd forintot a gépek és eszközök, illetve az immateriális javak növekedése - tette hozzá.
2019-ben az e-árverés rendszerben 1529 darab ingatlan vagyonelemet hirdettek meg, ezek bruttó kikiáltási ára meghaladta az 51 milliárd forintot. Szintén 2019-ben 537 ingóságra vonatkozó árverési hirdetmény jelent meg, ebből 302 esetben sikeres volt, és 506 millió forint bevétel keletkezett – fejtette ki Bártfai-Mager Andrea.
A Nemzeti Eszközkezelő program kapcsán kiemelte: szerencsés feladatnak tekinti annak a folyamatnak a kidolgozását, amelynek révén a korábbi deviza-hiteles lakástulajdonosok visszavásárolhatták otthonaikat. „A mai állás szerint összességében 22 630-an részletvevői nyilatkozatot, több mint 6000-en pedig egyösszegű visszavásárlási nyilatkozatot tettek, amiből 4000 szerződést már alá is írtunk. Bérlő 3500 maradt, és van 300 ügyünk, ami még megoldatlan” – tette hozzá Bártfai-Mager Andrea.
A vagyonügyekért felelős miniszter az interjúban elmondta, hogy továbbra is fenntartja kötelezettségvállalását az EBRD-vel és az Erstével a Budapest Bank értékesítéséről. Egy bankot akkor kell eladni, amikor a legtöbbet kínál érte a befektető. Ha a piac azt érzékeli, hogy az eladót szűk határidő szorítja, akkor természetesen nem a valós értékén akar vásárolni - tette hozzá, és kijelentette, hogy 700 millió dollárnál kevesebbért nem adják el a pénzintézetet, mivel ennyiért vásárolták meg a GE-től korábban. Az elmúlt években a bank jövedelemtermelő képessége, növekedési potenciálja megerősödött, és olyan megoldást szeretnének, amely hozzájárul a magyarországi pénzügyi stabilitás erősödéséhez, a banki verseny fenntartásához. Szavai szerint különböző opciókban gondolkodnak, ezek közül csak az egyik az egyszerű készpénzes eladás, "ezenfelül számtalan olyan lehetőség van, amivel úgyszintén az EBRD-megállapodás szellemében járhatunk el". Ennek a legfontosabb eleme nem az, hogy a magyar államnak nem lehet bankja, hanem az, hogy a magyar állam nem lehet többségi tulajdonos egy kereskedelmi bankban - hívta fel a figyelmet Bártfai-Mager Andrea.
Beszélt a postákról is, azt mondta, olyan hatékony rendszert alakítanak ki, amely nemcsak a piaci pozíció megőrzését jelenti, de új termékekkel is megjelenhetnek a csomaglogisztikai piacon. Kijelentette: „Postákat nem kívánunk bezárni és a postai szolgáltatást minden városban, faluban, utcában továbbra is fenn kívánjuk tartani”.
A Takarék Csoportban csökkenő, majd megszűnő tulajdonosi szerepvállalást terveznek. A lépéseket mindig úgy fogják megtenni, hogy látni lehessen, egy-egy terület már elég erős-e az állami jelenlét megszüntetéséhez - mondta Bártfai-Mager Andrea.
(MTI/NVTNM Kommunikáció)
