Ezen az oldalon a honlapon megtalálható dokumentumok közül listázhatja az Önt érdeklő anyagokat. Hírek, fotógalériák és videófelvételek kereséséhez kérjük használja a honlap tetején található általános keresőt.
A dokumentumok keresése történhet szokványos (kulcsszavas) kereséssel, illetve tallózással. Mindkét esetben tovább pontosíthatja a találati listát dátum, forrás vagy a dokumentum típusa szerinti szűréssel.
A jogszabálytervezetek véleményezése előtt kérjük olvassa el adatkezelési felhívásunkat!
Az igazságügyi miniszter szakpolitikai programjában kiemelten szerepel az igazságügyi szakértői rendszer reformja. Ennek keretében kerül sor az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Szaktörvény) és az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Kamarai törvény) egyetlen, az egész igazságügyi szakértői tevékenységet és szervezetrendszert átfogó törvényben való szabályozására. Az igazságügyi szakértőkről szóló törvénytervezet (a továbbiakban: Tervezet) a Szaktörvény és a Kamarai törvény hiányosságait hivatott egységes jogszabályként pótolni, megteremtve ezzel az igazságügyi szakértői működés megfelelő kereteit, ezáltal erősítve az igazságügyi szakértésbe és az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat.
A Tervezet koncepcionális kérdései röviden az alábbiak szerint foglalhatók össze:
A Tervezet köztestületi formában működő, egységesebb, széttagolt működéstől mentes kamarát hoz létre. Az új Magyar Igazságügyi Szakértő Kamara (a továbbiakban: Kamara) szervezete a köztestületek körében egyedülálló módon, az országos hatáskör és a hozzávetőlegesen 3600 fős taglétszámhoz igazodva, a hatékony működés elősegítése érdekében került kialakításra. A Kamara eredményesebb finanszírozását elősegítendő a Tervezetben bevezetésre kerül az általános költségátalány, illetve a fegyelmi eljárási díj intézménye. A Tervezet nagy hangsúlyt fektet a minőségbiztosítással összefüggő kérdésekre, és a fegyelmi felelősségre vonás részletes szabályozására.
A Tervezet rendszeres, elektronikus statisztikai adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a szakértők számára, így elérhetővé válik, hogy az Igazságügyi Minisztérium megfelelő adatokkal rendelkezzen a szakértői tevékenység szabályozásához.
A Tervezetben a törvényességi felügyeletre vonatkozó szabályok szigorodnak. Az új szabályozás ötvözi a megszokott és újszerű preventív eszközöket a törvényesség hatékonyabb biztosítása érdekében. Szintén a megfelelő működést szolgáló eszközként, mint új intézmény jelenik meg a főtitkár intézménye, amelynek célja, hogy a Kamara gazdálkodása feletti – korábban hiányzó, ám a Kamara által a működésbeli anomáliák miatt láthatóan igényelt – állami kontroll erősítése és a hatékonyabb működés elősegítése azáltal, hogy a Kamara adminisztratív működtetését egy, a miniszter jóváhagyásával az elnök által kinevezett, a jelen területen megfelelő tapasztalattal és képzettséggel rendelkező főtitkár végzi.
Az átmeneti rendelkezések között a Tervezet részletesen meghatározza az új tisztségviselők megválasztására és a kamarai jogutódlásra vonatkozó szabályokat.
A tervezet véleményezési határideje: 2016. január 26.
A véleményeket a cikfo@im.gov.hu e-mail címre várjuk.
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint egyéb eljárásjogi és igazságügyi törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: 2015. évi CLXXX. törvény) lehetőséget teremt arra, hogy a felek és más perbeli személyek, így a tanúk, illetve a szakértők is távmeghallgatás útján is meghallgatásra, illetve kihallgatásra kerüljenek. Ez a lehetőség jelentősen megkönnyíti azon személyek meghallgatását, akiknek a megjelenése a tárgyalás kitűzött helyszínén csak jelentős nehézséggel vagy aránytalanul nagy költségtöbblettel járna.
A 2015. évi CLXXX. törvény felhatalmazást ad továbbá arra, hogy az igazságügyért felelős miniszter a polgári eljárásban a tárgyalás zártcélú távközlő hálózat útján történő megtartásának részletes szabályait – az informatikáért felelős miniszterrel egyetértésben és az Országos Bírósági Hivatal elnöke véleményének kikérésével – rendeletben határozza meg.
A polgári eljárásban a tárgyalás, valamint a személyes meghallgatás zártcélú távközlő hálózat útján történő megtartásáról szóló IM rendelet tervezete a felhatalmazó rendelkezésnek megfelelően és a 2015. évi CLXXX. törvény által előírtak alapulvételével a tárgyalás zártcélú távközlő hálózat útján történő megtartásának részletes szabályait dolgozza ki.
A bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet módosításáról szóló IM rendelet (a továbbiakban: Tervezet) a szabálysértési ügyek ügyszak ügycsoportjainak pontosítása érdekében, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényben foglalt rendelkezésekre tekintettel, új ügycsoportot, a szabálysértési perújítási fellebbezett ügy ügycsoportját vezeti be. Az új ügycsoport létrehozása a pontos és torzításmentes statisztika megvalósítása érdekében indokolt.
A Tervezet továbbá a 2015. évi CLXXX. törvény módosításával összefüggésben felmerült technikai részletszabályokat dolgozza ki. A 2015. évi CLXXX. törvény egyik elsődleges célja, hogy elősegítse azt, hogy a bírósággal való kommunikáció minél szélesebb körben és minél több ügyben elektronikus úton történjen. A Tervezet a polgári perrendtartásról szóló törvényben a kötelező elektronikus kapcsolattartással összefüggésben a rendelkezésre álló informatikai, technikai lehetőségeket alapul véve pontosítja, egyértelművé teszi és bővíti az elektronikus kapcsolattartás szabályait a polgári perben.
A tervezet véleményezési határideje: 2015. december 29.
A véleményeket a cikfo@im.gov.hu e-mail címre várjuk.