Mintegy 3 milliárd forintos pluszforrást kapnak az egészségügyi intézmények és szolgáltatók az év utolsó hónapjában. A gyermekek ellátása érdekében jelentős támogatás érkezik az iskolaegészségügyi szolgálatokhoz, és részesülnek a pluszforrásból a betegszállítók, valamint az otthonápolásban résztvevők is. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) szerdán megkezdte a pénzek átutalását.
Te mit adsz karácsonyra? címmel kampányfilmet készített az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ), hogy az ünnepek előtt felhívja a figyelmet a véradás fontosságára.
Az új egészségkultúra program egyik fontos eleme az életmódváltás, ami nemcsak intenzívebb felvilágosító munkával ösztönözhető, olykor rendeletekre is szükség van, hogy az élelmiszergyártók minél egészségesebb termékeket kínáljanak. Ebben a tekintetben hazánk 2019-ben hivatalosan is követendő példává vált az uniós tagállamok számára, mert radikálisan csökkentette a szív- és érrendszeri betegségekben jelentős szerepet játszó transzzsírsavak mennyiségét az élelmiszerekben. Az Európai Unióban 2021-től érvénybe lépő rendelet is a magyar szabályozásban foglalt határértéket állapítja meg.
Jövőre jóval könnyebb lesz kiváltani a kiskorú gyermekek, nehezen mozgó vagy mozgásképtelen betegek e-receptjeit, mert attól kezdve a hozzátartozóknak nem lesz szükségük papíralapú igazolásra a gyógyszerek vásárlásához, ugyanis az EESZT állampolgári portál szolgáltatásai lehetővé teszik az elektronikus meghatalmazást.
Nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő eredményeket ért el hazánk a csecsemőhalandóság csökkentésében – hangsúlyozta Prof. Dr. Horváth Ildikó pénteken egy, a várandósgondozás, szülés és csecsemőkor témájában rendezett konferencia megnyitóján. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára köszönetét fejezte ki a szakembereknek az elkötelezett, magas színvonalú munkáért.
Borvendég János professzor, klinikai farmakológus kapta idén a Hőgyes Endre-emlékérmet; a rangos elismerést Szigeti Szabolcs egészségügyi gazdálkodásért és intézményfelügyeletért felelős helyettes államtitkár adta át a díjazottnak pénteken Budapesten.
Mintegy 14 milliárd forintból épült ki az elmúlt hat évben az ország egész területét lefedő Egészségfejlesztési Irodák hálózata Szendrőtől Sarkadig, Létavértestől Farkasgyepűig. A 114 járásban működő Egészségfejlesztési Irodáknak rendkívül fontos szerepük van a Kásler Miklós emberi erőforrások miniszter által meghirdetett új egészségkultúra programban, a magyar emberek egészségi állapotának javításában, a népbetegségek megelőzésében.
Az új terápiák eredményeként javult a tüdődaganatos betegek túlélési aránya - mondta Horváth Ildikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egészségügyért felelős államtitkára csütörtökön az M1 aktuális csatornán.
Az egészség a jóléti gazdaság meghatározó pillére, egyben a fenntartható gazdasági fejlődés és a demográfiai fordulat kulcseleme, amibe invesztálni kell, mert a jó egészség egy jobb jövőhez vezet - jelentette ki Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár hétfőn a Foglalkoztatási Szociálpolitikai Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács (EPSCO) ülése után az MTI-nek adott brüsszeli nyilatkozatában.
A magyar lakosság egészségi állapotát jellemző mutatók javultak és nőtt hazánkban a születéskor várható élettartam is – állapítja meg az Európai Bizottság ma nyilvánosságra hozott országjelentése, amely kiemeli, hogy különösen magas Magyarországon a gyermekkori immunizáció az ingyenes kötelező védőoltásoknak köszönhetően. A javuló tendenciák az eddigi kormányzati intézkedéseknek köszönhetőek: 2010-hez képest 770 milliárd forinttal többet fordítunk egészségügyre, egyre bővülnek az ingyenes szűrővizsgálatok, a védőoltások és a gyermekek egészségesebb életmódját támogató programok. Erősödik az alapellátás, folyamatosak a kórházfejlesztések, elindítottuk Budapest történetének legnagyobb kórházfejlesztési programját, és szeretnénk megépíteni Európa legmodernebb kórházát Budapesten.