Teremtett világunk természeti környezetének védelme, épített örökségünk megóvása elsőrendű kötelezettségünk. Ebben az állam, a természetvédő szervezetek, az örökségvédelmi szakemberek és az egyházak együttműködése szükséges – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Jósvafőn, a kipusztulással veszélyeztetett Natura 2000 jelölő denevérfajok megőrzését szolgáló KEHOP-fejlesztés zárórendezvényén. A projekt keretében denevérvédelmi célú intézkedéseket hajtottak végre, ezen belül is úgy valósítottak meg templomfelújításokat, hogy közben megóvták a denevérfajok élőhelyeit.
A környezetvédelem és azon belül a klímaváltozás speciális területe az államigazgatásnak, egy olyan közös ügy, ahol összefogásra van szükség a kormányzat, a helyi közösségek, az önkormányzatok, a művészeti élet szereplői és a civil szféra között – jelentette ki Rácz András környezetügyért felelős államtitkár Balatonszentgyörgyön. A Somogy megyei településen összesen 30 fát ültettek el az Agrárminisztérium Településfásítási Programja keretében.
„Az Állatok Világnapjának legfőbb üzenete az ember, a minket körülvevő élőlények és a természet harmóniájának megteremtése. Egyik a másik nélkül aligha működőképes, ezért az egyensúly kialakítására nem csak ezen a napon, de egész évben törekednünk kell.” – mondta Mészáros Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője.
Átadták a BISEL program keretében meghirdetett fotópályázat, valamint a 2019/2020 évi BISEL verseny díjait. Az elismeréseket a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban vehették át a legjobbnak bizonyult csapatok. A BISEL (Bioindikáció a Középiskolai Oktatásban) környezeti nevelési program 2001-ben indult Magyarországon. Célja, hogy a résztvevők jobban megismerjék a lakhelyükhöz közeli vízfolyások élővilágának sokszínűségét, az élőlények és környezetük közötti kölcsönhatásokat, illetve az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatását.
Természeti értékeink védelme nemzetközi együttműködésekben, összehangolt intézkedésekkel biztosítható, legyen szó határon átnyúló természeti területekről, közös vízgyűjtő területek kezeléséről, vándorló vadon élő állatfajok védelméről vagy éppen inváziós fajok elleni közös fellépésről – jelentette ki az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a Kecskeméti Televízió NaturalValues elnevezésű projektjének nyitórendezvényén.
A szabadvezetékek jelentik az egyik legnagyobb veszélyt a madárvilágra, felmérések szerint az ütközések és az áramütések követeztében évente százezres nagyságrendben pusztulnak el madarak, eszmei értékük megközelíti az egymilliárd forintot – jelentette ki az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára Túrkevén, az E.ON túzokvédelmi földkábel-fektetési programjáról tartott sajtótájékoztatón. Mintegy 3,5 kilométer hosszan viszik a föld alá a villamos légvezetéket Dévaványa és Túrkeve között. A beruházás a térségben fészkelő, évtizedek óta védett túzokállomány megóvását szolgálja.
A beérkezett sok száz pályamű is mutatja, hogy a fiatal generáció mennyire fontosnak tartja Földünk megóvását, természeti értékeink megőrzését - mondta el az Agrárminisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára a tárca Föld Napja alkalmából meghirdetett rajzpályázatának díjátadó ünnepségén. A legjobb pályamunkákból kiállítás is nyílt a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban „Ceruzával, ecsettel a Földünkért” címmel.
Az ember léte az őt fenntartó természeti rendszerek egészségétől, épségétől, megújulási képességétől függ. Ha élni akar, tudatosabban, körültekintőbben, nagyobb felelősséggel kell bánnia a környezetével - mondta a köztársasági elnök Gödöllőn, ahol megnyitotta a Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztivált, valamint a Magyar Nemzeti Parkok Hetét.
Átadták a Téry Ödön turistaház-fejlesztési program keretében felújított Rejteki Kutatóházat. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság legrégebben működtetett szálláshelye 76 millió forintból újult meg, és a beruházásnak köszönhetően korszerű körülmények között várja a kirándulókat.
Az élőhelyek és a fajok védelme mellett a természeti értékek bemutatását is kiemelt feladatként kezelik a nemzeti parkok, hiszen a felmérések is bizonyítják, hogy a pihenni vágyók 75 százaléka túrázással, természetjárással, valamilyen aktív kikapcsolódással, ökoturisztikai élménnyel szeretné összekötni a pihenését – jelentette ki az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára Répáshután, az épülő Bükki Csillagdánál tartott sajtótájékoztatón. Az 1,3 milliárd forintból épülő, 650 négyzetméteres központ várhatóan 2021 júliusára készül el, és az ország legkomplexebb csillagdája lesz.