Magyarország számára kiemelt fontosságú mind a vadon élő beporzó rovarok, mind pedig a mézelő méhek védelme – jelentette ki Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár a V4 országok környezetvédelmi vezetőinek a biodiverzitás védelméről folytatott megbeszélésen a szlovákiai Tatranska Lomnicaban.
A rendezvényen az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy hazánk élen jár a vadon élő beporzó fajok jogi megóvásában. Már 1988-ban védelem alá került az első vadméhfaj, majd 2008-ban további tizenkettő követte. Az élőlények alacsony egyedszámával ellentétben Magyarországon hozzávetőlegesen 12 háziméh család jut egy négyzetkilométerre, ez az Európai Unió tagállamai közül az egyik legnagyobb „méhsűrűség”.
Hazánk mintegy húszezren foglalkoznak méhtartással, ők összesen 1,2 millió méhcsaládot tartanak, évi 25 ezer tonna mézet termelünk, ami az EU méztermésének 10%-a. A helyettes államtitkár beszámolt az Agrárminisztérium beporzók védelmében folytatott tevékenységéről, a legfontosabb programokról és a figyelemfelhívó eseményekről.
Balczó Bertalan kiemelte, egyes nemzeti park igazgatóságoknál gyakorlat, hogy ahol előkerül egy-egy veszélyeztetett beporzó, pl. az óriás poszméh, a területen gazdálkodóval közösen határozzák meg azokat a gazdálkodási módszereket, amelyek hosszútávon is lehetővé teszik a faj fennmaradását az adott területen. Emellett idén már nyolcadik éve zajlik a méhkockázati monitoring program az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal együttműködésében. Ennek keretében azt vizsgálják, hogy a termelők betartják-e a méhvédelmi előírásokat. A V4 környezetvédelmi találkozó résztvevői egyetértettek abban, hogy a méhek és a beporzást végző többi rovar helyzetén javítani kell. Ebben a folyamatban pedig elengedhetetlen az országaink közötti regionális együttműködés, a rendszeres konzultáció és a tapasztalatok megosztása.
(AM Sajtóiroda)
