1620. május 3-án született Zrínyi Miklós, költő és hadvezér, a Szigeti veszedelem írója, a 17. század legnagyobb formátumú magyar politikusa, a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakja.
Születésének 400. évfordulóján a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum díszudvarán álló szobránál koszorúzott Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium miniszterhelyettese, id. dr. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, dr. Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka és Gaal Gergely, a KDNP egykori országgyűlési képviselője, az emlékév főszervezője.
Zrínyi Miklós példamutató életű, kiváló hazafi volt. Legfontosabb célja az ország egyesítése, az oszmán hatalom kiűzése, és egy keresztény alapokon nyugvó, független, erős magyar királyság megteremtése volt.
Bodoróczki János a különleges műveleti erőkről szóló könyvében így ír róla: „Azok a vezetők, akik a hagyományos hadviselési elvektől képesek voltak függetlenedni, jó eséllyel vezettek sikeres vállalkozásokat.
Erre az egyik legkiemelkedőbb példa Zrínyi téli hadjárata, ami ötvözte a mozgáscentrikusságot a kor hadviselési normáinak »felrúgásával«”.
Németh Szilárd (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő javaslatára a Magyar Országgyűlés egyhangúlag, 169 igen szavazattal nyilvánította Zrínyi Miklós Emlékévvé a 2020-as évet. Az erről szóló határozati javaslat hangsúlyozza, hogy Zrínyi Miklós kiemelkedő szerepet játszott a magyar-horvát közös történelmi múlt kulcsfontosságú eseményeiben, ezért az emlékévre egyben a magyar-horvát kétoldalú kapcsolatok elmélyítésének eszközeként is tekintenek.
Zrínyi Miklós saját magát ugyan katonának tartotta, költeményei mégis a magyar barokk irodalom csúcsát jelentik. Az MTI róla született portréja így fogalmaz: „új politikai, hadtudományi, publicisztikai műfajokat honosított meg magyarul, kiterjedt levelezéséből diplomáciai és katonai tevékenysége is megismerhető.”
(honvedelem.hu)
