A honvédelmi életpálya újjáépíti a honvédség erejét - mondta az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága előtti meghallgatásán Hende Csaba honvédelmi miniszter csütörtökön.
A tárcavezető szerint az új illetményrendszer ösztönöz a szakmai tapasztalat megszerzésére, a ranglétrán való előbbre jutásra. A korábbinál igazságosabb, differenciált illetményrendszer átlagosan 30 százalékos keresetnövekedést eredményez júliustól, jövőre pedig további 5 százalékot jelent - tette hozzá.
2019-ig az évenként 5 százalékos illetményemelés Hende Csaba szerint 2002 óta a legjelentősebb növekedést biztosítja a honvédségi állomány keresetében.
A miniszter mozgalmasnak és sikeresnek értékelte a múlt évet. Azt mondta: az elmúlt másfél év az ukrán válságra adott válaszok jegyében telt, hazánk NATO-csúcson tett vállalásai emellett aktív részvételről, a védelmi költségek növeléséről, a védelmi beruházások felgyorsításáról szólt. Külön említette, hogy a jövő évi költségvetési törvényjavaslat szerint a Honvédelmi Minisztérium támogatási főösszege 266,6 milliárd forint, kiadási főösszege pedig 298,6 milliárd, amely az idei előirányzatokhoz képest 22 százalékkal forinttal több.
Ukrajna támogatásából azt emelte, ki, hogy a honvédelmi tárca 20 ukrán sebesült kezelését és orvosi rehabilitációját vállalta, eddig 5 katona hagyta el gyógyultan Magyarországot. Vállalta továbbá 20 ukrán katonatiszt angol nyelvi képzését, illetve 100 ezer euróval járult hozzá az ország az Ukrajna megsegítésére létrehozott kibervédelmi NATO-alaphoz.
Az Iszlám Állam elleni nemzetközi fellépésről, a Magyar Honvédség kurdisztáni szerepvállalásáról azt mondta: észak-iraki helyszínbejárást március végétől végeznek, az egyeztetések jelenleg is folyamatosak a kitelepülés még nyitott kérdéseiről. Hangsúlyozta: a tárca az elmúlt hónapokban megtervezte a kurdisztáni szerepvállalás teljes eszköz- és humán-igényét, kiválasztotta az állományt, megkezdték a felkészítésüket elindították a szükséges beszerzéseket.
A visegrádi négyek együttműködéséről azt mondta: a tárca tavaly a tervek szerint folytatta a felkészülést a V4 EU Harccsoportban való magyar részvételre. A Gripen-program folytatásáról szólva pedig a közvetlen légi támogatási képesség kialakítását emelte ki, amelyről azt mondta: harci repülőink ezzel érik el a 21. századi szintet.
A balti légtérvédelemről szólva hangsúlyozta: 2019. májusa és augusztusa között hazánk ismételten vállalja ezt a szolgálatot. A Szlovénia légtérvédelmében való magyar részvételről pedig azt mondta: a NATO alárendelt szolgálatot Kecskemétről október 4-én kezdték meg.
A Honvédelmi Minisztérium 2014-2015-ben átalakította a honvédség missziós szerepvállalását - szögezte le. Hangsúlyozta: a missziók 10 százaléka ENSZ, 30 százalék EU, 60 százaléka NATO-vezetésű. Ismertette: több mint 700 katona, három földrészen, 11 országban teljesít szolgálatot.
Beszámolt arról is, hogy az Afganisztánban felszabaduló erőket Koszovóba csoportosították át, itt van jelenleg a legnagyobb létszámú magyar szerepvállalás.
A honvédelem rendszerében elért eredmények közé sorolta a vezetési rendszer megújítását, a honvédség katasztrófavédelmi tevékenységét, valamint az önkéntes tartalékos rendszert.
A hadisírgondozásról elmondta: tavaly több mint 1500 hadisír helyreállítása, felújítása történt meg.
Elhangzott, hogy a nemzeti rendezvényeken használt világítási és hangtechnikát megvásárolja a tárca, így évekig biztosítottak ezek az eszközök és nincs szükség beszállítóra. Mint fogalmazott: 12 rendezvényt szervezett a tárca.
(MTI)
