NATO védelmi miniszteri szintű találkozót tartottak október 3-án és 4-én Brüsszelben. A kétnapos tanácskozásra kiutazó magyar delegációt dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter vezette.
A Szövetség a szervezet júliusi brüsszeli csúcstalálkozója óta most első alkalommal rendezett miniszteri szintű értekezletet. A huszonkilenc szövetséges ország védelmi tárcavezetői eszmecseréjének középpontjában, ezért a csúcstalálkozón hozott döntések áttekintése és a végrehajtásukhoz szükséges politikai iránymutatás biztosítása állt.
A találkozó egyik kiemelt témája az arányos transzatlanti tehermegosztás kérdésköre volt. A NATO a 2014. évi walesi csúcstalálkozón azt a célt tűzte ki, hogy tagállamai egy évtizeden belül érjék el a bruttó hazai össztermékhez viszonyított 2 százalékos védelmi kiadási szintet. Ezt a mutatót egyelőre csak nyolc tagország teljesíti, ezért – Donald Trump amerikai elnök nyomatékos kérésére – a szövetségesek a folyamat felgyorsítására törekednek.
A tanácskozáson dr. Benkő Tibor elmondta, hogy hazánk 2015. óta következetesen emeli védelmi költségvetését, és a pozitív trendet folytatva 2024-re elérjük a kívánt szintet. Ez annak tükrében nyer még nagyobb jelentőséget, hogy számos NATO-tag egyelőre nemcsak nem teljesíti a kitűzött célt, de nem rendelkezik a 2 százalékos kiadási szint elérésére vonatkozó hiteles tervvel sem. A honvédelmi miniszter azt is hangsúlyozta, hogy a védelmi célú ráfordítások mellett a közös biztonsághoz történő hozzájárulásokat – például a nemzetközi missziókban és műveletekben való részvételt – is azonos súllyal kell figyelembe venni. Ezzel összefüggésben jelezte, hogy hazánk a honvédség szárazföldi erőinek mintegy 10 százalékát folyamatosan külföldi békeműveletekben tartja, ami a NATO-n belül kiemelkedően magas aránynak számít.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarország 2016-ban „Zrínyi 2026” néven átfogó honvédelmi és haderőfejlesztési programot indított, amely magában foglalja a NATO felé tett összes katonai képességfejlesztési vállalásunk teljesítését is.
Az értekezleten a miniszterek áttekintették és értékelték, miként halad a NATO védelmi berendezkedésének 2014-ben kezdett megerősítése. Ennek során megvitatták a keleti és a déli irányból érkező kihívások kezelésével kapcsolatos feladatokat. Dr. Benkő Tibor ennek kapcsán kiemelte, hogy Magyarország különösen fontosnak tartja a NATO növekvő szerepét a déli kihívások – tömeges migráció, terrorizmus – kezelésében.
A honvédelmi miniszter emellett azt is jelezte, hogy hazánk kiképzőket fog biztosítani a Szövetség most induló iraki missziójához, amivel a migrációs krízis kiváltó okainak csökkentéséhez járulunk hozzá.
A tanácskozás egyik munkaülésére meghívást kapott Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, valamint a finn és a svéd védelmi miniszter, akikkel a szövetségesek a NATO és az EU együttműködése fejlesztésének időszerű kérdéseiről tárgyaltak. Az együttműködés fő területei a kibervédelem, a szövetség belső határain átnyúló csapatmozgások biztosítása, a hibrid hadviselés elleni közös fellépés, valamint az Észak-Afrika stabilitása érdekében szükséges együttes erőfeszítések.
Ezeken túl a védelmi miniszterek a NATO-Georgia Bizottság keretein belül ejtettek szót a fekete-tengeri térség biztonsági helyzetéről, illetve a NATO és Georgia közötti védelmi együttműködés bővítésének lehetőségeiről, majd a NATO elrettentő képességének nukleáris komponenséről konzultáltak.
A NATO-tanácskozás margóján dr. Benkő Tibor rövid kétoldalú tárgyalást folytatott a kanadai, a szlovák és a szlovén védelmi miniszterrel. A tárcavezető a megbeszélések során a bilaterális katonai együttműködés aktuális kérdéseit tekintette át kollégáival.
(MTI)
