A magyar békefenntartók sínai-félszigeti missziója hozzájárult ahhoz, hogy a térségben ne újuljanak ki a harcok és a Szentföld kapuja biztonságosabb hely legyen - jelentette ki Hende Csaba honvédelmi miniszter, amikor köszöntötte a misszióban részt vevő magyar katonák és rendőrök utolsó, hazatérő váltását kedden Budapesten.
Húsz évvel ezelőtt a sínai-félszigeti misszióval kezdte meg a békeküldetések sorát a szuverenitását frissen visszaszerzett Magyarország, azt követően, hogy 1995-ben erre felkérést kapott a nemzetközi közösség elismert tagjaként - hangsúlyozta a tárca vezetője, aki gratulált a magyar békefenntartóknak a küldetés sikeréhez a Honvédelmi Minisztériumban.
A politikus azt mondta: minden olyan nap, amely vérontás nélkül telik el, amikor nem omlanak össze középületek, az óriási nyereség az egész emberiségnek. Nyereség a válsággócokban élőknek, akik újrakezdhetik az életüket, a szembenálló feleknek, amelyek megkezdhetik a béke keresését, és nyereség a világnak, amelynek nem kell megküzdenie a menekülők áradatával - tette hozzá.
Mindezek olyan célok, amelyekért érdemes dolgozni és küzdeni, ezért vállal a nemzetközi közösség a világ számos pontján hasonló küldetést, amelyekből Magyarország is kiveszi a maga részét - fogalmazott a tárcavezető.
Hende Csaba arra is kitért, hogy a sínai-félszigeti szolgálatot a magyar katonák és rendőrök 13 más nemzet tagjaival látták el, akikkel megtanultak a küldetés során hatékonyan együtt dolgozni.
Végül a miniszter szólt mindazokról, akik az elmúlt húsz évben hatékonyan szolgáltak a Sínai-félszigeten a magyar zászló alatt, illetve megemlékezett arról a két honvédról is, aki a misszió során 1998-ban autóbalesetben életét vesztette.
Az Egyiptom és Izrael között 1981-ben megkötött békeszerződés nyomán, az annak ellenőrzésére létrehozott Többnemzeti Erők és Megfigyelők (MFO) elnevezésű küldetés keretében, az utolsó váltásban 26 katona és 16 rendőr tejesített szolgálatot. Ők a magyar részvétel lezárulta után kanadai békefenntartóknak adták át a feladatok ellátását.
A tárca korábban közleményben tájékoztatta arról az MTI-t, hogy az afganisztáni NATO-művelet átalakulásával, illetve a megváltozott nemzetközi környezet miatt szükségessé vált a Magyar Honvédség békeműveleti jelenlétének átfogó felülvizsgálata. Ennek egyik eleme az MFO jövőjének a felülvizsgálata. Felidézték: a rendszerváltozás óta az MFO volt az első misszió, amelyben magyar egységek fegyveres békefenntartó misszió keretében kiemelt katonai rendészeti feladatokat teljesítettek.
Az MFO mintegy 1700 fős állományát 14 ország adta: az Egyesült Államok, Ausztrália, Csehország, Hollandia, Franciaország, a Fidzsi-szigetek, Kanada, Kolumbia, Magyarország, Nagy-Britannia, Norvégia, Olaszország, Uruguay és Új-Zéland.
A magyar katonai szerepvállaláshoz 1995. július 6-i határozatában járult hozzá az Országgyűlés. Azóta változó időközönként folyamatosan meghosszabbították a misszió mandátumát.
A magyar katonák és rendőrök el-Gorah-ban és Sarm es-Sejkben katonai rendészeti feladatokat láttak el, illetve orvosként és összekötő tisztként láttak el szolgálatot.
A rendész alegység felelt a katonai rend és fegyelem fenntartásáért az MFO teljes felelősségi körzetében. Feladatai közé tartozott a járőrözés, a fegyver- és lőszerszállító gépjárműoszlopok biztosítása, VIP-személyek őrzése, közlekedésbiztonsági feladatok végrehajtása, rendezvények biztosítása, és például a bűnügyi nyomozati munka, a baleseti helyszínelés és a bűnmegelőzés is.
(MTI)
