A Magyar Honvédség fejlesztése elengedhetetlen, de a feladatot szigorú politikai-civil társadalmi ellenőrzés alatt kell végrehajtani - mondta Benkő Tibor egy konferencián Budapesten, október 13-án.
A magyar haderő feletti demokratikus politikai és civil kontroll létrehozása és működése 1990-től napjainkig című, a Honvédelmi Minisztérium által rendelt kutatás eredményeit bemutató konferenciát szervezett a Demokratikus Átalakulásért Intézet kedden a Stefánia Palota - Honvéd Kulturális Központban. A szimpóziumon előadást tartott Benkő Tibor honvédelmi miniszter és Mihócza Zoltán altábornagy, a Magyar Honvédség Parancsnokságának (MHP) törzsfőnöke is.
A tárcavezető beszédében rámutatott: a politikai-civil kontroll kulcsfontosságú a haderő szempontjából. Benkő Tibor kiemelte, hogy bár vannak hadseregek a világon, amelynek katonái aktívan pártpolitizálhatnak, a Magyar Honvédségnél – szerinte helyesen – ez nem megengedett, hiszen politikai alapon nem lehet képességeket fejleszteni. „A katona ne politizáljon, ne legyen aktív politikai résztvevője a társadalmi életnek, ne legyen tagja egyetlen pártszervezetnek sem. Épp ez a lényege a Magyar Honvédségnek: az egység, a lojalitás, a haza iránti elkötelezettség, ez az, amelyik meghatározó a katonák számára” – fogalmazott.
A honvédelmi miniszter hangsúlyozta: a rendszerváltozás után egyre hangsúlyosabban merült fel a Magyar Honvédség feletti politikai és civil kontroll kialakítása. Mint mondta, mindez megvalósult, a kontroll szervezett keretek között működik, melynek éppúgy részét képezi a sajtón keresztül a közvélemény, mint az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága. Hozzátette: a Magyar Honvédségnek a nyilvánosság és átláthatóság tekintetében példaértékű a hozzáállása, és minden olyan információt megoszt, amelyet megoszthat. Mint mondta, a folyamatosan változó világban és a változó társadalmi igények függvényében a Magyar Honvédség is folyamatosan változik, ezért is kiemelten fontos, hogy mindig pontosan meg legyen határozva, mi a konkrét feladata, hiszen csak így lehet felette kontrollt gyakorolni.
Benkő Tibor a téma szempontjából hangsúlyosnak nevezte a Honvéd Vezérkar és a Honvédelmi Minisztérium szétválasztását. Mint mondta, elhibázott lépés volt a rendszerváltozás után az integráció, hiszen azzal gyakorlatilag a miniszter, mint politikai tényező vezette a Magyar Honvédséget. Ezt megszüntetendő javasolta 2018-ban a kormánynak, hogy a Honvéd Vezérkar és az Összhaderőnemi Parancsnokság egyesítésével alakuljon meg a Magyar Honvédség Parancsnoksága, hogy a tárca és a haderő irányítása külön intézménnyé váljon.
A miniszter elmondta, hogy a Magyar Honvédséget és a társadalmat nem lehet külön kezelni, hiszen a honvédség szerves része az utóbbinak, abból építkezik, a katonák onnan vonulnak be, majd oda is térnek vissza szolgálatuk befejeztével. Hangsúlyozta, hogy a haderő fejlesztése elképzelhetetlen a társadalom támogatása és a politikai-civil kontroll nélkül. „Az a fejlődési pálya, amelyen a Magyar Honvédség elindult, több szempontból is elengedhetetlen, de szigorú, ellenőrzött civil kontroll által kell megvalósítani. Azok az intézmények, szervezetek, eljárásmódok, amelyek érvényben vannak, ezt biztosítani is tudják” – fejezte be beszédét Benkő Tibor.
A konferencián Mihócza Zoltán altábornagy, a Magyar Honvédség Parancsnokságának törzsfőnöke a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programról tartott előadást. Mint mondta, a folyamatosan változó biztonsági környezet és az új kihívások egy olyan program elindítását eredményezte a magyar kormány részéről, amelyet évtizedekkel ezelőtt el sem lehetett volna képzelni. Vázolta az eddig elért eredményeket, valamint betekintést nyújtott az elkövetkező évek fejlesztési terveibe. Beszélt a beszerzett és beszerzendő haditechnikai eszközökről, a digitális katona programról, a kibertérről, mint új hadműveleti helyszínről, valamint a mostani fokozatos, az évtizeden átívelő építkezésről. Rámutatott: ezt a fejlesztést elképzelhetetlen lenne véghez vinni a legszélesebb társadalmi támogatás nélkül. „Az biztos, hogy a haderőt csak úgy tudjuk végig vinni ezen a fejlesztési útvonalon, ha erős a társadalmi támogatottsága. Ha a társadalom látja, hogy milyen képességeink lesznek, milyen eszközöket szereztünk be, mire költötték az adófizetők pénzét, akkor lesz támogatás. Ezért számunkra nagyon fontos, hogy azok a társadalmi kapcsolatokat ápoló szervezetek, amelyek akár a Magyar Honvédség Parancsnokságán, akár a Honvédelmi Minisztériumban dolgoznak, folyamatosan kommunikáljanak és adjanak információt a társadalomnak” – mondta zárszóként Mihócza altábornagy.
A konferencián elhangzott: a most lezárult, kontrollal foglalkozó kutatás több szegmensből vizsgálta és elemezte a témát, az eredmény pedig egyfelől új megvilágításba helyezheti az elmúlt harminc esztendőt, másfelől lényeges következtetéseket lehet belőle levonni a jövőre nézve. A projekt eredményeit Gyarmati István nagykövet, professzor, a Demokratikus Átalakulásért Intézet kuratóriumának alelnöke ismertette.
(honvedelem.hu)
