Arra törekszünk, hogy Magyarország független ország legyen, és hogy a magyar emberek békében és biztonságban éljenek. Ezért is indokolt a Magyar Honvédség fejlesztése, és a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program véghezvitele – jelentette ki Benkő Tibor honvédelmi miniszter augusztus 24-én, hétfőn, a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, a nagykövetek számára szervezett misszióvezetői értekezleten.
A nagykövetek éves értekezletén a tárcavezető előadásában arról beszélt, hogy új világrend van kialakulóban, ami tele van kihívásokkal, kockázatokkal és fenyegetésekkel. Megjelent a „hibrid hadviselési forma”, ami nemcsak a katonákra, az országra, de a közigazgatásra, a működésre is ki tudja terjeszteni a hatását, ma már a kibertérben is zajlanak hadműveletek. Szólt arról is, hogy a NATO két veszélyeztetettségi irányt jelöl meg, Kelet felől Oroszországot, délről pedig az instabil afrikai, ázsiai, közel-keleti államokat. Magyarország számára inkább a déli fenyegetettség az elsődleges, a migrációs hullám is ide kötődik. „Nem véletlenül küldünk évente több mint 2000 katonát békemissziós feladatokra”, hogy ott teremtsenek élhető világot az embereknek, ahol születtek, ahol élnek – fogalmazott a miniszter.
A NATO partnerséggel kapcsolatban arról beszélt, hogy továbbra is fenntartjuk kimagasló szerepvállalásunkat a békeműveletekben. A legtöbb új beszerzés közvetlenül is támogatja a NATO céljainkat, kiemelten a felajánlott gépesített dandár tekintetében, amelynek 2028-ra kell elérnie a teljes műveleti képességét.
A légvédelmi rakétarendszer beszerzése szintén a NATO követelmények figyelembevételével történt - tette hozzá. Szólt arról is, hogy a különleges műveleti képességek fejlesztésében az amerikai támogatásnak nagy szerep jut. Egyben azt is hangsúlyozta, hogy a különleges műveleti erők jelenleg is résztvevői a Magyar Honvédség műveleteinek.
Benkő Tibor kiemelte, hogy Magyarország több évtizede jelentős hozzájárulója a nyugat-balkáni békefenntartó műveleteknek, melynek keretében a Magyar Honvédség műveleti részvételének közel kétharmadát a régióban szolgáló magyar katonák adják. Magyarország a Harcászati Tartalék Zászlóalj vezető nemzeteként a KFOR legnagyobb hozzájárulói közé tartozik. A honvédelmi tárca vezetője leszögezte: a Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokság létrehozása a tervek szerint halad. A parancsnokság Magyarország és Horvátország alulról jövő kezdeményezése volt, mellyel tovább kívánták erősíteni a NATO vezetés-irányítási kapacitását a kelet-közép-európai térségben – emelte ki Benkő Tibor. Mint mondta, a parancsnokság békeidőben a képességfejlesztés, interoperabilitás, kiképzés és gyakorlatok, valamint válságkezelés regionális motorja lesz, miközben fő feladatként hozzájárul a szövetség védelméhez. Az elmúlt időszakban egyre inkább felértékelődött a különleges műveletek szerepe a nem-hagyományos biztonsági fenyegetéseinek kezelésében. Ennek megfelelően, a régióra jellemző évtizedes együttműködés alapján vette kezdetét a Különleges Műveleti Komponens-parancsnokság létrehozása regionális partnereink (Szlovénia, Szlovákia, Horvátország és Ausztria) támogatásával – jegyezte meg a honvédelmi tárca vezetője.
Benkő Tibor szólt arról is, hogy Magyarország a biztonsági környezetet a nemzet szempontjaiból kiindulva, de európai és transzatlanti kontextusban értelmezve vizsgálja. Ezért is fontos Magyarországnak a NATO által meghatározott „keleti” és „déli” fenyegetettségi irányokkal kapcsolatos tevékenységekben történő részvétel. Ezzel együtt, Magyarország számára abszolút prioritást élvez az illegális migráció és a terrorizmus jelentette biztonsági fenyegetés – tette hozzá a miniszter.
A miniszter leszögezte: fő cél a magyar családok biztonsága, a nemzeti kultúrán nyugvó életfelfogás és az ezeréves zsidó-keresztény múltból fakadó társadalmi rend megvédése. De ezzel egyidejűleg kell szembenéznünk a déli és keleti irányból is érkező kihívásokkal – folytatta előadását a miniszter. Szólt arról is, hogy megértjük keleti NATO-szövetségeseink fenyegetettség érzetét, szolidaritásunk jeléül két alkalommal is lövészszázadot telepítettünk a Baltikumba, valamint 2015 után 2019-ben is részt vettünk a balti országok légtérvédelmében – emlékeztetett a tárcavezető.
Magyarország eltökélt abban, hogy a legkorszerűbb, legmodernebb, leghatékonyabban alkalmazható eszközöket szerezze be. Cél olyan képességet teremteni, amelyek a magyar emberek védelmét, az egész ország érdekét szolgálják. Rámutatott arra is, hogy modern hadsereg nem létezhet korszerű eszközök nélkül, ezért a fejlesztési és modernizációs folyamatok érintik a légierő és a szárazföldi haderőnem valamennyi területét. Úgy fogalmazott: „mi mindent komplex módon, és rendszerben kívánunk kezelni, kiküszöbölve ezzel olyan hibákat, amelyeket egyes kormányzati ciklusok idején, korábban elkövettek.” Emlékeztetett arra is, hogy a fejlesztési program középpontjában azonban az ember, maga a katona áll, hiszen a korszerű eszközöket működtető állomány nélkül semmit nem érnek a legmodernebb fegyverek. Ezért indult el a honvédelmi életpálya, amely a katonák számára biztos munkát, méltó, versenyképes illetményeket kínál, és széleskörűen gondoskodik a katonákról – és bizonyos esetekben azok családjáról is - a legkülönfélébb élethelyzetekben.
Célként nevezte meg, hogy 30 ezer aktív és 20 ezer tartalékos katona álljon az ország rendelkezésére. Ennek érdekében előtérbe került a katonai pályára irányítás, a toborzás, a hazafias honvédelmi nevelés, valamint a kadét program, amelynek része további honvédelmi középiskolák, kollégiumok létrehozása.
A honvédelmi tárca költségvetésével kapcsolatban megjegyezte, hogy jövőre 778 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Mint mondta a honvédelem nemzeti ügy, így minden magyar ember és Magyarország biztonsága érdekében óriási szükség van egy erős, ütőképes, modern, 21. századi technikai eszközökkel és képességekkel rendelkező, a régióban meghatározó szerepet betöltő Magyar Honvédségre.
A beszerzésekkel kapcsolatban elmondta, hogy európai viszonylatban is jelentős a magyar haderőfejlesztést és annak üteme. A beszerzések súlyponti elemei a 44 darab Leopard 2A7 harckocsi, a 24 darab PzH2000 páncélozott önjáró tarack, valamint a 36 darab többcélú (H145M és H225M) helikopter. Rámutatott, az új fejlesztések célja, hogy a magyar gazdaságot is erősítsék, s önellátóvá tegyék a hadsereget. Erre szolgál a hazai hadiipar újraindítása, amire jó példa a Kiskunfélegyházán felépült fegyvergyártó üzem. Mindemellett a hazai védelmi ipar megújításának a része a buszgyártás és a könnyűipar is: a katonák gyakorlóruházatát itthon gyártják. A Magyar Honvédség megújulása kiterjed a vezetési elemekre, az életpályára és a katonák felkészültségére is – fűzte hozzá.
A miniszter előadásában utalt rá, hogy a járvány nem írja felül a haderő fejlesztésére vonatkozó magyar ambíciókat és NATO vállalásokat, hazánk továbbra is elkötelezett a NATO elvárás teljesítése mellett, azaz védelmi költségvetésünk legkésőbb 2024-ig eléri a GDP 2 százalékát. A miniszter szólt arról is, hogy a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program folytatása is biztosított, amely határozottan támogatja a szövetségi célok teljesítését, valamint az európai többnemzeti és védelmi kapacitások, képességek erősítését.
Benkő Tibor leszögezte: Magyarország számára kiemelten fontos a stabilizációs folyamatok támogatása a Nyugat-Balkánon és Afrikában. Az instabil válságrégióban folyatott jelenlétünk, a nemzetközi, EU, NATO és koalíciós erők részeként, hozzájárul az illegális migráció és a terrorizmus elleni küzdelemhez is – fogalmazott a miniszter.
(honvedelem.hu/Honvédelmi Minisztérium)
