Noha Móga János altábornagy először nem kívánt csatába bocsátkozni Jellasics horvát bán csapatai ellen, a sukorói református templomban tartott haditanácson gróf Batthyány Lajos meggyőzte arról, hogy a honvédseregnek igenis adott esetben harcolnia kell. Erre a sorsdöntő haditanácsra emlékeztek a Honvédfesztivál keretén belül szeptember 27-én, pénteken, Sukorón.
Megemlékező beszédében Szabó István, a Honvédelmi Minisztérium honvédelmi államtitkára felelevenítve az akkori haditanácsban történteket. Elmondta: a politikai akarat és a katona-szakmai érvek kompromisszuma alapján a résztvevők abban állapodtak meg, hogy a Velencei-tó partján felsorakozó honvédsereg nem fog támadni, de támadás esetén viszonozza majd a tüzet.
„A pákozdi csata az 1848-49-es szabadságharc első, a szabadságharc további kimenetelét befolyásoló csatája lett, melynek politikai-erkölcsi hatása jelképpé vált. A sebtében toborzott, kiképzésben alig részesült új nemzeti honvédsereg 1848. szeptember 29-én hősiességével, határozottságával megmentette a fővárost és a forradalmat. A forradalom eszmeisége, a nemzeti identitás megjelenítése örök példa és követendő irányt jelent mindannyiunk számára” – fogalmazott az államtitkár.
A hozzátette: a csata öröksége, hagyatéka ma is időszerű, hiszen a kormány által meghirdetett Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program célja a korszerű és modern haderő kialakításán túl egy olyan tudatosan gondolkodó biztos társadalmi háttér kialakítása, amely tudatosan gondolkodik, és tesz a haza védelme érdekében, megteremtve ezzel hazánk és mindannyiunk biztonságát.
A megemlékezés színvonalát ünnepi műsorával emelte a fennállásának idén hetvenedik évfordulóját ünneplő Honvéd Együttes, mely éppen huszadik alkalommal lépett fel a sukorói templomban. A rendezvény végén a templom előtt koszorút helyezett el többek között Szabó István honvédelmi államtitkár, és Sándor Zsolt dandártábornok, Székesfehérvár helyőrségparancsnoka is. A résztvevők egy szál virággal tisztelegtek Batthyány Lajos és Móga János szobra előtt.
(honvedelem.hu)
