Olyan új biztonsági fenyegetések jelentek meg, amelyek befolyásolhatják és meghatározhatják a jövőben a Magyar Honvédség helyét és feladatát – mondta Benkő Tibor honvédelmi miniszter évértékelő és feladatszabó értekezletén, február 4-én, kedden, Budapesten, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban.
Az értekezleten – amelyen részt vett a tárca és a Magyar Honvédség Parancsnokságának vezető állománya is – Benkő Tibor röviden ismertette azokat a biztonsági kihívásokat, amelyek szükségessé tették az átfogó, mindenre kiterjedő Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program elindítását. Mint mondta, olyan új világrend van kialakulóban, ahol a katonai fenyegetettségek – például a hibrid hadviselés – színtere, formája, tartalma és módszere jelentős változáson megy keresztül, s „amely befolyásolhatja, meghatározhatja a jövőben a Magyar Honvédség helyét és feladatát.” A miniszter hozzátette: figyelembe véve a biztonsági környezet változásait, a kormány úgy döntött, hogy egy modern, ütőképes, hazája iránt lojális, kiváló felkészültségű katonákból álló Magyar Honvédségre van szükség, mely biztosítani tudja Magyarország és a magyar állampolgárok biztonságát.”
Benkő Tibor beszédében úgy fogalmazott: az új nemzetbiztonsági stratégia elfogadásával párhuzamosan annak katonai részét is megújítják, amely prioritásként kezeli az európai védelmi képességet. Ezért a tárca kiemelt fontosságúnak tartja a nemzetközi kapcsolatok erősítését, s a külföldi magyar katonai attaséhivatalok számának növelését. 2019-ben három új országba delegáltak attasékat, a minisztérium ezt a számot idén tovább növelné.
A nemzetközi szerepvállalások kapcsán a miniszter hangsúlyozta: a Nyugat-Balkán békéje kulcskérdés hazánk számára, így ott erősíteni akarják a Magyar Honvédség tevékenységét. „Magyarország számára rendkívül fontos a nyugat-balkáni népek és országok biztonsága, ezért 2019-ben megkezdtük azt a munkát, amellyel a pozíciónkat tudjuk erősíteni. Még erősebb, még komolyabb feladatrendszert akarunk kiépíteni, s ebben vezető szerepet kívánunk vállalni a jövőben” – fogalmazott a tárcavezető. A miniszter kiemelte, hogy a közép-európai stabilitás érdekében ez év végéig létrehoznak Magyarországon egy Közép-európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokságot (MND-C), valamint egy Regionális Különleges Műveleti Komponens-parancsnokságot (R-SOCC) is.
2019 legfőbb megvalósult tervei között Benkő Tibor a Honvéd Vezérkar és a Honvédelmi Minisztérium szétválasztását, majd az előbbi helyett a Magyar Honvédség Parancsnokságának felállítását említette. Mint mondta, ezzel a katonai feladatok külön tudtak válni a honvédelmi ágazattól, s a tárca legfőbb feladata az lett, hogy biztosítsa a Magyar Honvédség számára a feltételeket, forrásokat feladatai végrehajtásához, egyben szigorúan ellenőrizze is azokat. Különösen fontos ez a haditechnikai fejlesztések kapcsán, amelynek 2019-ben már jól látható eredményei voltak, idén pedig még nagyobb intenzitással folytatódnak.
A tárcavezető kiemelte a társadalmi kapcsolatok kiépülésének szélesedését, valamint a katonai és honvédelmi alkalmazotti illetmények növekedését – beleértve az 500 ezer forintos „fegyverpénzt” is, amelyet a kormány tavaly decemberben szavazott meg a katonáknak és rendőröknek.
Benkő Tibor közlése szerint a legfontosabb feladat 2020-ban is a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program tervszerű megvalósítása. Mint fogalmazott, volt időszak, amikor a Magyar Honvédség hiánygazdálkodást folytatott, ám a program megteremtette, a kormány pedig biztosítja azt a költségvetési támogatást, amelynek segítségével valóban építkezni lehet.
A miniszter rámutatott: a program minden területe szorosan összefonódik az összes többivel, így lépésről-lépésre, precízen és pontosan kell végrehajtani a haderőfejlesztést. „Semmiféle szempontból nem lehet megtorpanni. Sem a felkészítés, a kiképzés, az infrastruktúra megteremtése, sem a fizetőképesség tekintetében. Mindent együttesen kell kezelni. Mire a technikai eszközök megérkeznek, meg kell lennie az infrastruktúrának, a fenntartási, üzemeltetési feltételeknek – és azoknak a katonáknak, akik ezeket az eszközöket működtetik és üzemeltetik” – mondta a miniszter.
A honvédelmi miniszter külön kiemelte az utánpótlás, valamint a hazafias nevelés fontosságát. Az önkéntes katonák száma növekszik – mondta -, a cél azonban változatlan: 2026-ra húszezer fős rendszert szeretnének kiépíteni. A neveléssel kapcsolatosan elmondta, hogy a minőségi utánpótlás érdekében a honvéd középiskolai rendszert is tovább fogja fejleszteni a tárca, s egyre több városban szeretnének ilyen jellegű intézményt fenntartani.
A katonai életpálya kapcsán Benkő Tibor újításokat is bejelentett. A közeljövőben tervezik az aktív szolgálatukat befejező katonák számára kialakítani az obsitos, valamint a veterán programot. Mint mondta, a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program középpontjában eddig is az ember, a katona állt, s ez a jövőben sem fog változni.
(honvedelem.hu)
