Magyarország és Svédország hadiipari együttműködésének erősítéséről egyeztettek kedden Budapesten.
Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter és Simicskó István honvédelmi miniszter kedden folytatott megbeszélést a Honvédelmi Minisztériumban. Közös sajtótájékoztatójukon Simicskó István kiemelte: svéd kollégáját tájékoztatta, hogy milyen elemekből áll a Zrínyi 2026 elnevezésű honvédelmi és hadiipari fejlesztési program, s megvitatták, hogy a Magyar Honvédség modernizációjában milyen módon vehetne részt a magyar mellett a svéd hadiipar is. Emellett a Gripen-flotta helyzetéről és jövőjéről is tárgyaltak - tette hozzá.
Peter Hultqvist svéd miniszter büszkeségét fejezte ki, hogy Magyarország volt az első olyan ország amellyel a Gripen-vadászgépek beszerzését illetően megállapodást kötöttek. Simicskó István - akkor államtitkárként - már akkor közreműködött a tárgyalásokon - emlékeztetett.
Hozzátette: most is megállapodtak abban, hogy a Gripen-fegyverrendszerek tekintetében is elmélyítsék a két ország közötti együttműködést. Fontos, hogy érzékenyen tudjanak reagálni a felmerülő igényekre - jegyezte meg.
2001. december 20-án, Budapesten írták alá a tizennégy JAS-39 Gripen vadászrepülőgép 10 éves bérletéről szóló szerződést. Ennek értelmében a tizenkét együléses és két kétüléses repülőgépet 2004 végétől kezdték Magyarországra szállítani és 2005 közepére mind a tizennégyet rendszerbe állították a Magyar Honvédség légierejénél. A felek 2003-ban, majd 2012 módosították a Gripen megállapodást. Ez tartalmazta a költségvetési terhek csökkentését, a fizetési ütemezés módosítását, a futamidő tíz évvel történő meghosszabbítását és a kiképzési feladatok beemelését a megállapodásba. A szerződés abban is módosult, hogy 2026-ig bármikor lehetővé válik a gépek tulajdonjogának megszerzése.
Legutóbb a Magyar Honvédség két Gripenjének 2015-ös balesetei miatt volt szükség a bérleti szerződés módosítására.
Simicskó István elmondta, svéd kollégájával folytatott kétoldalú megbeszélésén szót váltottak általánosságban a biztonsági helyzetről, amely mindkét ország számára kihívásokat jelent. Ennek kapcsán érintették a keleti és déli irányból érkező veszélyeket, fenyegetéseket is.
Emellett a magyar miniszter tájékozódott a Svédországban működő tartalékos honi gárdáról is, amely mintegy 22 ezer emberből áll.
Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter felhívta a figyelmet, hogy Svédország biztonsági helyzete is megváltozott az elmúlt években, melyben meghatározó volt a Krím oroszországi annexiója, az Ukrajnában folyó háború, s ezek miatt nyomás helyeződik a balti államokra is.
A miniszter azt is elmondta, hogy Svédország is döntött védelmi költségvetésének növeléséről. 2014 és 2020 között 24,7 százalékkal növekszik a védelemre fordítható keret, ezt részben fegyverrendszerekre, részben pedig hadgyakorlatokon való fokozottabb részvételre fordítják. Mindemellett számos más országgal is megerősítik védelmi együttműködésüket.
(MTI)
