Néma főhajtással és koszorúzással tisztelegtek szerda reggel, a Szovjetunióba elhurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapján Budapesten, a Gulág áldozatainak emlékkövénél.
Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese beszédében hangsúlyozta: ez a nap nemcsak az emlékezés, hanem a hazatérés napja is. Felidézte: 1953-ban ezen a napon tért haza 1500 politikai elítélt a Szovjetunióból. Világossá tették, hogy a "földi pokolból is van visszaút" - mondta.
Az elnökhelyettes szerint kötelességünk igazságot kell szolgáltatni a halottaknak, magyar elődeinknek. Ezzel együtt felhívta a figyelmet arra, hogy bár sokan meghaltak, "mi, magyarok közösségként túléltük".
A fővárosi Honvéd téren tartott megemlékezésen részt vett még és koszorút helyezett el mások mellett Szegő László dandártábornok, a köztársasági elnök főhadsegédje, Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, Kun Szabó István, a tárca társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, valamint több más kormányzati, állami és civil szervezet, továbbá pártok képviselői.
A központi megemlékezések a Nyugati téren folytatódtak, ahol megnyílt a Befagyasztott emlékezet című, december 5-ig látogatható rendhagyó kiállítás.
Az Országgyűlés 2012. május 21-én döntött arról, hogy november 25. legyen a Szovjetunióba elhurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja, mert 1953-ban ezen a napon 1500 politikai elítélt érkezhetett haza a Szovjetunióból.
Ezen a napon arra a mintegy 800 ezer magyarra emlékezünk, akit 1944-től kezdve hadifogolyként vagy internáltként a Szovjetunióba hurcoltak többéves kényszermunkára, illetve akiket a második világháborút követően a folyamatosan kiépülő kommunista diktatúrában koholt vádak alapján évekre, évtizedekre száműztek a Gulág rabtelepeire.
A kormány döntése értelmében 2015 a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve.
(MTI)
