Egész napos tanácskozást tartottak a NATO védelmi miniszterei a szervezet brüsszeli központjában. A honvédelmi miniszter az ülés alkalmából több kétoldalú megbeszélést is folytatott.
Simicskó István találkozott német, litván, román, szlovák, lengyel és cseh kollégájával, illetve bemutatkozó jellegű megbeszélést folytatott Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral és a NATO katonai vezetőivel.
A Visegrádi Négyek jelen lévő képviselői a minisztert szolidaritásukról biztosították a Magyarországot érintő migráns hullám kezelésével kapcsolatban. Litván részről köszönetüket fejezték ki azért, hogy Magyarország szeptember óta négy Gripen vadászgéppel részt vesz a balti országok légterének ellenőrzésében.
A szövetséges védelmi miniszterek döntöttek arról, hogy a Baltikumban, Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában már létrehozott kisméretű NATO-parancsnokságokhoz hasonlóan Magyarországon és Szlovákiában is létrejön egy előretolt, mintegy negyven fős vezetés-irányítási elem (NFIU).
Simicskó István szerint a magyar NFIU létrehozása erősíti a NATO kollektív védelmét és fontos hiányt pótol, mivel NATO-csatlakozásunk (1999) óta még nem létesült Magyarországon NATO parancsnoki elem. A honvédelmi miniszter szerint az NFIU úgy fogja növelni hazánk biztonságát, hogy közben nem jelent fenyegetést senkire nézve sem.
Az értekezleten a védelmi miniszterek áttekintették a NATO-t közvetlenül érintő új biztonsági fenyegetéseket és kihívásokat, amelyek közül a legfontosabb a továbbra is megoldatlan ukrajnai válság, a negyedik éve zajló szíriai polgárháború, valamint az Iszlám Állam terrorszervezet iraki és szíriai térnyerése. Az Európát sújtó példátlan migrációs válság is elsősorban erre, nevezetesen az egyes észak-afrikai és közel-keleti államokban kialakult kaotikus helyzetre vezethető vissza.
A miniszterek jóváhagyták a NATO Reagáló Erő (NRF) új koncepcióját, melynek alapján az NRF létszáma az eddiginek a kétszeresére, mintegy negyvenezer főre fog emelkedni. Ezenkívül az NRF keretein belül kialakítanak egy rendkívül magas készültségű, akár két nap alatt is bárhol bevethető összhaderőnemi köteléket is (VJTF).
A miniszterek érintettek egyes, a jövő nyári varsói NATO-csúcstalálkozó napirendjén szereplő kérdéseket is. Ide tartozik – többek között –, hogy az észak-atlanti szövetség milyen hosszú távú „adaptációs” válaszokat adjon a keleti és déli irányból jövő új fenyegetésekre, mivel azok várhatóan tartósan fenn fognak maradni. Eszmét cseréltek arról is, hogy – alkalmazkodva a 21. század kihívásaihoz – a kiberteret is ugyanolyan hadszíntérnek szükséges-e tekinteni, mint a szárazföldet, a tengereket vagy a levegőt.
A miniszterek foglalkoztak továbbá azzal, milyen válaszokat igényelhet a NATO részéről az új orosz nukleáris stratégia vagy a nukleáris képességekre egyre sűrűbben hivatkozó orosz retorika.
Simicskó István a migránsválság kezelésével kapcsolatban elmondta, hogy a szövetség szoros figyelemmel kíséri az eseményeket, és kész hozzájárulni a kiváltó okok kezeléséhez, például a térségbeli országok katonai erőinek fejlesztéséhez nyújtott segítséget.
Tanácskozott a NATO-Grúzia Bizottság is: a NATO-miniszterek grúz kollégájukkal együtt megvitatták a kaukázusi régió biztonsági helyzetét, valamint megvizsgálták a NATO és Grúzia közötti partnerkapcsolat és védelmi együttműködés szorosabbra vonásának a lehetőségeit.
(Honvédelmi Minisztérium)
