Aktuális védelempolitikai kérdésekről és a két ország védelmi szektorát érintő együttműködési lehetőségekről egyeztetett Benkő Tibor honvédelmi miniszter Peter Hultqvist svéd védelmi miniszterrel Stockholmban, február 19-én. Az egyeztetés napja jeles dátum kétoldalú kapcsolatainkban, ugyanis Svédországban pontosan száz évvel ezelőtt, ezen a napon adta át Barcza György magyar nagykövet a diplomáciai kapcsolatok felvételét kezdeményező szóbeli jegyzéket.
Svédország évek óta fontos haderőfejlesztési partnere hazánknak. Benkő Tibor szerint a két ország között fennálló együttműködés mellett a magyar haderőfejlesztés sokat profitálhat a Carl Gustaf M4 többcélú páncéltörő fegyverrendszer, és a SAAB cég által gyártott mobil karbantartó hangárok beszerzéséből is. A miniszter hozzátette: a svéd-magyar együttműködés fontos eleme a helikopteroktatók extrém körülmények közti képzése és a légi utántöltő képesség fenntartása is.
A katonai együttműködés egyik alapja a Gripen bérleti szerződés, amelyet még 2001-ben írt alá Magyarország – jelentette ki Benkő Tibor honvédelmi miniszter a svéd védelmi miniszterrel folytatott tárgyalását követően. A tárcavezető elmondta: ez egy konstruktív és a Magyar Honvédség haderőfejlesztése szempontjából rendkívüli jelentőségű megállapodás, ezért a megbeszélésen áttekintették a 2026 utáni lehetőségeket: a Gripenek üzemeltetését, a műszaki és szakmai támogatás lehetőségeit.
Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter kiemelte: Svédország számára különösen fontos, hogy megfelelő kapcsolatot alakítson ki és tartson fenn a NATO-val és annak tagállamaival, így Magyarországgal is. Jelenleg aktívan támogatják az Európa északi régiójában folyó NATO katonai biztonsági törekvéseket, ennek keretében Svédország részt vesz a balti országok légtérvédelmében, annak egyik kiemelt támogatójaként.
A felek egyetértettek abban, hogy egy katonailag hatékony Európai Unió a NATO-t is megerősíti anélkül, hogy megingatná a NATO által biztosított biztonsági védőernyőt. Benkő Tibor szerint a magyar álláspont továbbra is egyértelmű: támogatjuk a két intézmény közötti együttműködés erősítését. A magyar kormány fontosnak tartja a közös és koordinált gyakorlatok végrehajtását, valamint az együttműködésből származó képességfejlesztési lehetőségeket.
A honvédelmi miniszter a tárgyaláson megerősítette, álláspontunk továbbra is változatlan a migrációs válság kezelésében: Magyarország Európa külső határait védi, és hazánk a migránsok kötelező elosztása helyett legfeljebb kiszállítási kvótát tud támogatni. A tárcavezető elmondta: egyre erősödik a konszenzus Európában arról, hogy a válságokat azok keletkezési helyén kell kezelni. Ezért támogatjuk azokat az európai törekvéseket, amelyek a rászoruló országoknak való segítségnyújtásra irányulnak. A Magyar Honvédség jelenleg is mintegy ezer katonával vesz részt békeműveleti missziókban Európában, Ázsiában és Afrikában.
A tárgyaláson elhangozott, hogy mindkét ország kiemelten fontosnak tartja az új típusú kihívások (kiber-, hibrid hadviselés) elleni fellépést. Ennek tükrében Svédországgal együtt tagjai vagyunk a Hibrid Fenyegetések Elleni Európai Kiválósági Központnak. Ezen felül hazánk részt vesz a NATO Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központ és a NATO StratCom Kiválósági Központ munkájában is, előbbinek Svédország is közreműködő partnere. A nemzetközi törekvésekhez a hazánk által hozzáadott értéket képviseli a Magyar Honvédség Parancsnoksága által létrehozott Kibervédelmi Szemlélőség, valamint a felügyelete alá tartozó oktató-, megfigyelő- és kutatóközpontok.
A megbeszélésen szó esett a hatályos svéd jogszabályok szerinti kötelező sorkatonai szolgálatról, valamint az önként vállalható szolgálati formákról is.
Benkő Tibor az egyeztetések folytatása céljából meghívta svéd partnerét Magyarországra, aki jelezte, hogy ezzel a lehetőséggel 2021 első hónapjaiban élni fog.
(honvedelem.hu)
