Átlátható módon, tényleges fejlesztésekbe kezdtek a Magyar Honvédségnél - mondta Simicskó István honvédelmi miniszter csütörtökön az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának tartott beszámolójában.
A miniszter felidézte, hogy a rendszerváltás óta sok haderőreform volt, amelyek nyomán egy "könnyű, kis létszámú, alacsony költségvetésből fenntartott" haderővé zsugorodott a Magyar Honvédség.
Emellett minimális szinten valósultak meg a fejlesztések - mondta Simicskó István, példaként említve, hogy a helikopter- és a légiszállítási-képesség fejlesztése is évek óta csúszik.
A mostani kormány ezért azt a döntést hozta, hogy jelentős mértékben támogatja a Magyar Honvédség fejlesztését - emelte ki a miniszter, kifejtve: a 2016 és 2026 közötti időszakban növekvő honvédelmi költségvetésből honvédelmi és haderő-fejlesztési programot indítanak el.
Simicskó István az új megerősített képességek közül példaként említette az országos hatáskörű Katonai Rendészeti Központ felállítását, valamint a zászlóaljak összevonásával létrehozott Különleges Műveleti Ezredet. Elindították továbbá az egyéni felszerelések fejlesztését, új gyakorlóruhákat vezettek be.
A testület szocialista elnökének, Molnár Zsolt kérdésére azt is elmondta, úgy érzékeli - elsősorban az illetményemelés elindulásának és a felszerelések, eszközök fejlesztésének köszönhetően -, hogy a honvédség létszámhiányának növekedése megállt.
Ezzel együtt a létszám megtartására és növelésére több toborzási programmal készülnek - mondta a miniszter.
Simicskó István kitért arra is, hogy a hazafias elkötelezettség és az állampolgárok áldozatkészségének erősítése, a "nemzeti ügy" hangsúlyozása keretében egyre több fiatalnak kínálják fel az önkéntes tartalékos katonai szolgálat lehetőségét. Létrehoznak egy honvédelmi sportszövetséget, amelyben a sportokon keresztül szólítják meg a haza védelmére a fiatalokat.
Az új, területvédelmi alapon felépülő önkéntes tartalékos rendszer januártól indul - fejtette ki.
A honvédelmi miniszter ismertette a Magyar Honvédség nemzetközi gyakorlatokon, feladatokban való részvételét. Példaként említette, hogy a magyar és a szlovén légtérvédelmét is ellátják a magyar katonák. Továbbá mintegy ezer katona vesz részt külföldi missziókban, amelyek közül kiemelt terület a balkáni térség, Irak és Afganisztán.
Simicskó István kitért arra is, hogy a migrációs válsághelyzet kezelésében az ország határain a Magyar Honvédség is szerepet vállalt, többek között a kerítés építésében, valamint a rendőrökkel közös járőrözésben. A Magyar Honvédség ismét bebizonyította, hogy képes helytállni, és váratlan körülmények között is magas színvonalon szolgálja a magyar emberek biztonságát - tette hozzá.
Molnár Zsolt, a testület elnökének kérdésére válaszolva kiemelte, hogy a határon szolgálatot teljesítő katonák megkapják a szükséges kiképzést, még a váratlan veszélyhelyzetekre is felkészítik őket.
Molnár Zsolt és az LMP-s Szél Bernadett is kérdezte a minisztert - az Orbán Viktor kormányfő által említett - közös európai hadseregről. Erre válaszolva azt mondta: több védelmi miniszteri találkozón - például szlovák, cseh, lengyel kollégáival is - felmerült a közös katonai szerepvállalás. Példaként említette, hogy közös zászlóaljcsoportokban is gondolkodnak.
Európa külső határait védelmezni kell - emelte ki a honvédelmi miniszter, aki ennek kapcsán megjegyezte: a magyar határokon is látható, hogy a katonai erőnek van visszatartó ereje, ami az állampolgárok számára nagyobb biztonságérzetet jelent. A honvédelmi miniszter szerint az illegális migráció elleni harcban fontos szerepet tölthet be egy nagyobb európai szintű haderő. Azt mondta: egyelőre még nem eldöntött kérdés, milyen létszámú, milyen mértékű haderőről van szó, de egyre több tagállam felől érzékelhető a szándék, hogy a közös katonai védelem vonatkozásában nagyobb szerepvállalásra van szükség.
A bizottsági beszámolója után Simicskó István a sajtónak nyilatkozva kérdésre válaszolva azt mondta: Magyarország szolidáris szövetségeseivel, ezzel együtt a konfliktus sújtotta térségben is hozzájárulnak a problémák kezeléséhez, például iskolák építésével. Emellett úgy véli: a migrációs válságra a kvótarendszer nem megoldás.
A kvótarendszer csak elosztja a problémát, és ezzel a terrorizmust is - emelte ki a honvédelmi miniszter.
A honvédelmi minisztert éves beszámolójára elkísérte Benkő Tibor, a Honvéd Vezérkar főnöke és Kovács József, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) főigazgatója.
A KNBSZ-főigazgató beszámolt arról, hogy Zágrábban már megkezdődtek az új katonai attaséhivatal megnyitásának munkálatai, és további két helyen nyitnak még magyar katonai képviseletet. Elmondta továbbá, hogy Magyarország légterének védelme hazai és NATO-feladatként is a Magyar Honvédség feladata, így a drónok repülésével, alkalmazásával kapcsolatos kérdések szabályozásában más érintettekkel együtt a honvédelmi tárca is részt vesz.
Németh Szilárd, a testület fideszes alelnöke az ülés után a sajtónak nyilatkozva felidézte, hogy jövőre 51 milliárddal növekszik a honvédelmi költségvetés, és a honvédelmi kiadások keretének növelését 2022-ig jogszabályban biztosította a kormány.
(MTI)
