Jelenleg mintegy 5500-an vannak tartalékos állományban, 2011-2012 óta folyamatos a behívásuk, és kiképzésük. Ezekben a napokban 454 tartalékos katona segíti a migránshelyzet kezelésével összefüggő feladataiban a Magyar Honvédséget - számolt be a honvédelmi miniszter szerdán az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén.
Simicskó István kifejtette: az elmúlt időszakban több mint ötezer katona vett részt a határvédelmi feladatokban. Jelenleg összesen 801 tartalékos katona van szolgálatban, közülük több mint 450-an a Közös Akarat elnevezésű feladatban.
A honvédelmi miniszter beszámolóját azzal kezdte: most már idejétmúlt azzal foglalkozni, hogy szükség van-e tartalékos rendszerre. Különösen amióta megszűnt a sorkatonai szolgálat, a tartalékos rendszer nagyban erősíti a honvédség és a társadalom kapcsolatát.
A miniszter elmondta: rövidesen a kormány elé is beterjesztik azt a koncepciót, amely a tartalékos rendszer hosszú távú fenntarthatóságáról, stabilizációjáról szól. Ennek többek között része, hogy a honvédelemhez kapcsolódó sportágakkal összefüggésben is szeretnének nyitni a fiatalok felé.
A májusban és júniusban bekövetkezett repülőbalesetek hatósági vizsgálati eredményei szerint nincs összefüggés a Magyar Honvédség három repülőgépének nyáron történt balesete között, rendszerszintű üzemeltetési problémát nem tártak fel - hangsúlyozta Simicskó István.
A honvédelmi miniszter a bizottság előtt részletesen ismertette a három esetet, s elmondta, párhuzamosan több vizsgálat is indult, így részeredményekről tudott beszámolni.
Simicskó István kifejtette: az első, cáslavi Gripen-baleset körülményeinek, okainak feltárására a magyar, cseh és svéd hatóságok közösen és önállóan is indítottak vizsgálatot. Az eddigi eredmények szerint a légügyi hatóság rögzítette, hogy a kétüléses gépen a fékrendszert maximálisan üzemeltették. Ezzel kapcsolatban több vizsgálat - köztük a pilóta felelősségéről szóló - még folyamatban van. Ezzel együtt a hatóságok az Összhaderőnemi Parancsnokság vezetőjének előírták, hogy az év végéig vizsgálja felül a kétüléses gépen megfigyelőként tartózkodó beavatkozási lehetőségeit, s arra vonatkozóan dolgozzon ki egy intézkedési tervet.
A második, Kecskeméten történt Gripen-baleset vizsgálata során már megállapították, hogy a légi közlekedési szabályokat nem sértették meg. Sem a baleset érintettjei, sem a gépekkel foglalkozó hajózó, mérnöki állományból senkit nem terhel személyi felelősség. Itt egyértelműen műszaki hiba okozta a balesetet. A futómű nem nyílt ki teljesen, emellett a svéd gép brit gyártmányú katapultülése sem oldódott ki megfelelően - közölte a miniszter.
A JAK-52-es repülőgép június végi, szolnoki balesetéről a vizsgálat azt mondta ki, hogy a gyakorlógép a feladatra alkalmas volt, előírások szerinti üzemidővel rendelkezett, a szükséges ellenőrzéseket végrehajtották rajta. A baleset oka anyagfáradás, ezzel összefüggésben sem személyi, sem szervezeti felelősséget nem állapítottak meg.
(MTI)
