A Négy év vérben és vasban című, első világháborús vándorkiállítás megnyitásával indította el négy éven át tartó megemlékezéssorozatát a Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HIM) szombaton, a Múzeumok éjszakáján.

Hende Csaba honvédelmi miniszter úgy fogalmazott: "nem a múltban kell élni, de ismerni kell a múltat". Hozzátette, mindenkinek ismernie kell az első világháborút, amely egyszer s mindenkorra megváltoztatta a világot, hogy tudják és értsék, milyen értékes a szabadság és a békés élet lehetősége. Kiemelte, hogy minden ma szolgáló magyar katonának is ismernie kell az első világháború történetét, a hőstetteket, a kudarcokat és a szenvedéseket egyaránt.

Kovács Vilmos, a HIM parancsnoka elmondta: múzeumuk tizedik alkalommal vesz részt a Múzeumok éjszakáján. A világháborús centenárium alkalmából most elindított tárlat átfogó és közérthető áttekintést akar adni a világháború katonai és politikai előzményeiről, eseményeiről, a különböző frontokon folyó küzdelmekről, az egyes fegyvernemek tevékenységéről, a haditechnikai újításokról, a hátországban élők, hadifogságba kerültek mindennapjairól.

A 32 tablóból álló kiállítást a Magyar Honvédség valamennyi alakulatánál és helyőrségében bemutatják - tette hozzá a parancsnok.

Benkő Tibor vezérkari főnök arról beszélt, úgy véli, a kiállítás érthetően mutatja be az első világháború idejéből nemcsak a magyar katonák, hanem valamennyi férfi, nő és gyermek szerepét, a magyar nemzetet, a magyar nép szenvedését.

A vezérezredes hozzátette, hogy a kiállításnak a katonáknak és a civileknek is üzenete van: példa lehet mindenki számára, hogyan kell összefogni és a békét szolgálni.

A HIM, amely új, mintegy 550 négyzetméteres állandó kiállításrész megrendezésével készül az első világháború kitörésének 100. évfordulójára, több mint egy éve tette közzé felhívását. Ebben mindazok segítségét, közreműködését kérte, akiknél a családban, a környezetükben (lehetőség szerint hozzájuk kapcsolódó történettel) az első világháború idejéből származó harctéri, hátországi, hadifogsághoz kapcsolódó tárgyak, fényképek, levelezés, dokumentumok, relikviák maradtak fenn.

Az ország minden részéből és a határon túlról is sok megkeresés érkezett, az intézménynek adományozott, illetve digitálisan átengedett emlékeket az elkövetkező négy évben fogják a nagyközönség elé tárni. A gyűjtést tovább folytatja a HIM, és kéri mindazok segítségét, akik számára fontos, hogy a háború apró emberi történései, tárgyai is a nemzeti emlékezet részévé váljanak.

(MTI)