Lehetővé válik az építészeti műszaki irányelvek kidolgozása az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló 2016. évi CXVIII. törvény elfogadásával.
A legismertebb műszaki szabályozási eszközök a szabványok. Európai uniós tagságunkkal együtt járnak az európai szabványok alkalmazására vonatkozó kötelezettségek, ennek minden kétségtelen előnyével, de a túlzott bürokratikus eljárásokból következő hátrányokkal is. A szabványosítás időigényes folyamat, szabályai európai szinten rendezettek. Az építésügy területén a magyar nemzeti szabványok jelentős része pedig már korszerűtlennek tekinthető.
Olyan esetekben ahol csak hazai alkalmazású szabályozásról van szó, megfelelő és célszerű építésügyi műszaki irányelvek kidolgozása. Az építésügyi műszaki irányelvek építőanyagokra, építéstechnológiákra, építészeti programokra és épületszerkezetekre vonatkozhatnak. Az építésügyi műszaki irányelvek egyrészt kiválóan alkalmasak a műszaki szabályozási környezet rendezésére a szabványok elfogadásáig terjedő átmeneti időszakban, másrészt önálló, végleges műszaki szabályozási eszközként is működnek. Az építésügyi műszaki irányelv, mint szabályozó eszköz nem ismeretlen sem nemzetközi téren, sem pedig a magyar műszaki szabályozási rendszer történetében.
A törvénymódosítás egy rövid, keretjellegű szabályt ad, majd ennek felhatalmazása alapján egy miniszteri rendelet fogja szabályozni az építésügyi műszaki irányelvek kidolgozásáért felelős bizottság létrehozására, összetételére, feladatkörére és működésére vonatkozó részletes szabályokat. Az építésügyi műszaki irányelvek közzététele honlapon, nyilvánosságot biztosító módon történik majd. Alkalmazásuk – a szabványokhoz hasonlóan – önkéntes, azonban a beruházó az adott projekthez vagy projektcsoporthoz kötelezően előírhatja alkalmazásukat.
(Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság)
