Elkészült a beregi térség árvízi védelmét ellátó árapasztó tározó a Tiszán, a több mint 33 milliárd forintból, uniós támogatással felépített létesítményt csütörtökön adták át a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tarpa határában.
Az eseményen Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter elmondta, a csaknem 60 négyzetkilométer területű komplex árvízvédelmi rendszer tizenkilenc térségi településen több mint 23 ezer ember személyi- és vagyonbiztonságát szolgálja.
A kormány a jövőben is nagy figyelmet fordít az árvízvédelmi fejlesztésekre, erre a célra 2014 és 2020 közötti időszakban KEOP-forrásból mintegy 300 milliárd forintot fognak fordítani - mondta Seszták Miklós. Hozzátette, ez az összeg elsősorban a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra és a természeti katasztrófák kockázatának csökkentésére lesz felhasználható.
A Jánd és Gulács között fekvő, 58 millió köbméter víz befogadására képes, 69 vízvédelmi műtárgyat magába foglaló tározó átadásán a tárcavezető emlékeztetett, a tiszai vízszabályozás a 19. század közepe óta állandóan napirenden van, a feladat volumenéhez és az egyre szélsőségesebb időjárási körülményekhez méltó megoldás azonban sokáig váratott magára. A kabinet ezért egy átfogó, történelmi jelentőségi fejlesztéssorozat véghezvitelét határozta el a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) Programmal - fogalmazott a miniszter.
A most átadott létesítmény sorrendben a hatodik tározó, amelyet a VTT program keretén belül építettek meg: 2008-ban a cigándi, 2009-ben a tiszaroffi, 2012-ben a hanyi-tiszasülyi, 2013 áprilisában a nagykunsági, 2014-ben pedig a szamos-krasznaközi készült el. A komplex vízgazdálkodási rendszerként működő beregi létesítmény jelentősége, hogy megnyitásával a Tisza árvízszintjét - kritikus árvízi helyzetekben - Tivadar és Záhony között mintegy 40-80 centiméterrel lehet apasztani.
A beruházás keretében ötven kilométer hosszan megépült a tározót határoló aszfaltburkolatú töltésrendszer, felépült Tarpánál a vízbeeresztő, Jándnál pedig a vízleeresztő műtárgyak, a vízkormányzó és vízszabályzó művek, az öntözéshez szükséges tápcsatornák, valamint a kisebb, belvizet befogadó fióktározók is.
Somlyódy Balázs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) vezetője az átadáson elmondta, az új mértékadó árvízszintek és a mögöttük álló modellezés szerint akár másfél-két méterrel magasabb árvízszintekre is lehet számítani a következő években és évtizedekben. A térségben ezen túl azzal is számolni kell szavai szerint, hogy az árvizek rendkívül gyorsan alakulnak ki, az ezekre történő felkészülésre pedig mindössze huszonnégy-negyvennyolc óra áll rendelkezésre.
Az elkészült hat tározóval egy rugalmasabb védekezési rendszer jött létre, ezek segítségével az árvízcsúcsokat akár egy méterrel is csökkenteni lehet, emellett egy Ukrajnában bekövetkező, tiszai jobb parti gátszakadás esetén a mederből kilépő vizeket ebben a tározóban "meg lehet fogni" - tette hozzá.
Az OVF főigazgatója közölte, az elmúlt fejlesztési időszakban csaknem 360 milliárd forint értékű vízgazdálkodási beruházás fejeződött be az országban. Elkészültek az árvízi kockázatkezelési- és a nagyvízi mederkezelési tervek, felülvizsgálták a vízgyűjtő-gazdálkodási terveket, valamint elkészült a tisza-völgyi árvízvédelmi koncepció és az ezeket átfogó Kvassay Jenő-terv is.
A munka 2020-ig folytatódik, hiszen csak a Tisza-völgyének árvízvédelmi rendszerének fejlesztésére 150 milliárd forint áll rendelkezésre, amelyből új tározókat építenek, valamint megkezdődik a Tivadar és Tiszabecs közötti tiszai szakaszon a mértékadó árvízszinteknek megfelelő töltésépítések is - mondta Somlyódy Balázs.
A beregi árvízvédelmi beruházás során több mint hatvan kilométeren végezték el a csatornák kotrását és felújítását, harminc kilométer hosszban pedig újakat építettek. A tápcsatornák létesítésével gravitációs úton, közvetlenül a tározón keresztül tudják majd a vizet vízpótlásra, öntözésre felhasználni.
A beregi tározó kivitelezési munkálatait a Colas-Alterra Zrt., a Kötiviép'B Kft., a Ke-Víz 21 Zrt. és a Hídépítő Speciál Kft. alkotta konzorcium végezte el.
(MTI)
