Új korszak kezdődhet a légiközlekedésben, ha az uniós előírások a jelenleginél szélesebb körben teszik lehetővé a távirányított légijármű-rendszerek polgári felhasználását. Az Európai Unió Közlekedési Tanácsa a negyedik vasúti csomag mellett e témáról folytatott irányadó vitát 2014. október 8-án, Luxembourgban.
A tagállami szakminiszterek jelezték, várják az Európai Bizottság konkrét szabályozási elképzeléseit a távirányított légijármű-rendszerek biztonságos és fenntartható polgári felhasználásának kereteiről. Az elmúlt években rohamosan fejlődő technológia legígéretesebb alkalmazási területei az infrastruktúraellenőrzés és a légi felvételek készítése. A korszerű eszközök hosszabb távon az árufuvarozásban, végül pedig akár a személyszállításban is megjelenhetnek majd.
A magyar küldöttség vezetője kifejtette, hogy Magyarország támogatja egy erős és versenyképes gyártó- és szolgáltatóipar kialakulási feltételeinek megteremtését célzó közös stratégia megalkotását. Fontosnak nevezte, hogy olyan előírások szülessenek, amelyeknek megfelelve a magyar fejlesztők is sikeresen vehetnek részt a világpiacon folyó versenyben. A piacnyitáshoz szükséges egységes szabályoknak megfelelően kell kezelniük a légiközlekedés- és adatvédelemmel, az állampolgárok jogaival kapcsolatos kockázatokat. A részletek körültekintő kidolgozásához további egyeztetésekre van szükség megfelelő időkeretben, minden érdekelt féllel.
Az uniós szabályozás megalkotása során a repülésbiztonság elsődleges szerepe mellett különös figyelemmel kell lenni arra, hogy az előírások milyen felszállósúlyú távirányított légijárművekre vonatkozzanak. A meghatározandó értéknek úgy kell segítenie az egységes európai piac kialakítását, hogy közben ne gátolja a helyi fejlesztéseket. A 150 kg maximális felszállósúly alatti rendszerek alkalmazásának feltételeiről ma nemzeti határkörben dönthetnek a tagállamok. A magyar jogszabály szakmai háttéranyagát egy, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatalának vezetésével működő munkacsoport készíti elő.
A negyedik vasúti csomag kapcsán a magyar delegáció jelezte: stratégiai kérdésnek tartja, hogy a belföldi személyszállítási piac megnyitása esetén a külföldi vasúti társaságok milyen szegmensben és milyen feladatok ellátására lépnének piacra. A tervezet szerinti 2019-es határidőt Magyarország korainak tartja, addigra sem az illetékes hatóságok, sem az érintett piaci szereplők nem tudnának az elvárható mértékben felkészülni. A piacnyitás csak jól átgondolt, szabályozott környezetben támogatható, a piaci szereplők közötti egyenlő versenyfeltételek kialakításával. A legfontosabb cél a közszolgáltatást végző vasúti vállalkozások pénzügyi egyensúlyának fenntartása és a fokozatosság elvének érvényesítése.
Becsey Zsolt közlekedésért felelős helyettes államtitkár a tanácsülés napirendjén szereplő témákban egyeztetett az Európai Bizottság Mobilitási és Közlekedési Főigazgatóságának (DG MOVE) vezetőjével, João Aguiar Machado főigazgatóval, a visegrádi országok képviselőivel, valamint román és szlovén kollégájával.
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)
