Az európai gazdaság növekedését és újraiparosítását, a foglalkoztatottság bővítését alapvetően meghatározó szempont, hogy a világpiac más szereplőivel való összevetésben versenyképes árú energia áll-e a tagállamok rendelkezésére - hangzott el Magyarország részéről a Környezetvédelmi Tanács 2014. június 12-i ülésén, Luxembourgban. Közlemény.
A szakterületi minisztériumi vezetők a következő évtizedre javasolt éghajlat- és energiapolitikai keretre vonatkozó bizottsági közleményről folytattak politikai vitát. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot Hizó Ferenc zöldgazdaságért, klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár képviselte.
Magyarország úgy véli, hogy csak egyetlen, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében meghatározott célra kell koncentrálni. Biztosítani kell azt, hogy e célt minél kevesebb megkötéssel és belső leosztással, a tagországok sajátosságaira tekintettel, a belső piacból adódó lehetőségekre támaszkodva állapítsák meg. Olyan megállapodást kell elérni, mely által a nemzeti és az uniós politika az alacsony szén-dioxid kibocsátású technológiáknak, a megújuló, tiszta szén, palagáz és nukleáris energiának egyaránt kedvező körülményeket teremt.
A bizottsági javaslat elfogadása a klímavédelmi célok elérése érdekében arányaiban sokkal nagyobb többletköltséget és többletberuházást tenne szükségessé a felzárkózó tagállamokban. A további lépések megtervezésekor azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az egyes országok különböző mértékű erőfeszítéseket tettek a kibocsátás-csökkentésben. Míg Magyarország folyamatosan túlteljesíti a klímapolitikai célokat és 1990 óta harmadával mérséklődött a hazai kibocsátás, addig más államokban 4-24 százalékos növekedés tapasztalható. Az eltéréseket a jelenleginél igazságosabban kompenzáló mechanizmusokra, innovatív finanszírozási megoldásokra van szükség.
A Tanácsülésen elhangzott, hogy a távhőszektor átfogó korszerűsítése nagyarányú kibocsátás-csökkentést eredményezhetne. A magyar küldöttség ezért azt javasolta, hogy az ágazat modernizációját az emisszió-kereskedelmi rendszerben biztosított ingyenes kvóták által segítsék elő.
A görög elnökség beszámolt a Kiotói Jegyzőkönyv dohai módosításának megkötéséről szóló tanácsi javaslattal foglalkozó tárgyalások állásáról. A Visegrádi Együttműködés országai a magyar elnökség zárásaként, Romániával kiegészülve megtartott találkozójukon áttekintették a 2030-as klíma- és energiakerettel kapcsolatos aktuális kérdéseket.
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs Főosztály)
