Az adócsökkentések politikája bevált: miközben a cégeknek és a magánszemélyeknek egyre kisebb közterhekkel kell számolniuk, az állam bevételei látványosan nőnek. Az első fél évben 840 milliárd forinttal több folyt be a nagyobb adókból, mint tavaly.
A magyar kormány az elkövetkezendő időszakban is a munkahelyteremtésre, a családok megerősítésére, az adócsökkentésre és a vállalkozások támogatására helyezi a hangsúlyt. Ezért döntött a kormány arról, hogy a család- és gazdaságvédelmi akciótervek révén a jövőben is megőrzi azt a stabil és kiszámítható gazdasági pályát, amelyen Magyarország jelenleg is halad.
Elindult két újabb pályázati felhívás társadalmi egyeztetése a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) keretében. A konstrukciók több mint 14 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással járulnak majd hozzá vállalkozásfejlesztési célok eléréséhez.
Újabb 3,5 milliárd forint munkahelyteremtő támogatásra pályázhatnak a mikro-, kis- és középvállalkozások, a pénzből 1500 új álláshely is létrejöhet Magyarországon - mondta Varga Mihály az MTI-nek.
Idén zárul a kormány pénzügyi tudatosságot célzó fejlesztési stratégiájának első kétéves időszaka. A stratégia az első időbeli szakasza a hazai iskolarendszeren keresztül az ifjúság megszólítására fókuszál.
A Pénzügyminisztérium honlapján már elérhető a lakáscélú állami támogatásokról szóló összes tájékoztató, amelyek a családvédelmi akcióterv keretében júliusban életbe lépett legújabb, kedvező változásokat is tartalmazzák.
A kormányzati intézkedések, köztük az adócsökkentés, a kormány és a versenyszféra között létrejött megállapodás a minimálbérről és a garantált bérminimumról hozzájárultak a bérek növekedéséhez.
Kimagasló mértékben, több mint 84 százalékkal emelkedtek a nettó bérek 2010 óta a családi adókedvezményt is figyelembe véve Magyarországon. A foglalkoztatással párhuzamosan így a bérek is érdemben emelkednek hazánkban, ami a magyar családok anyagi helyzetét nagyban javítja.
A kormányzati politika az adócsökkentés révén több forrást hagy a vállalkozásoknál, amelyből a cégek fejlesztésre, bővítésre, bérnövelésre tudnak fordítani.
Elérte a 70 százalékot a foglalkoztatás szintje Magyarország, miközben a munkanélküliség a rendszerváltás óta nem volt ilyen alacsony. A 3,3 százalékos munkanélküliségi ráta azt jelenti, hogy az Európai Unióban Máltával holtversenyben a negyedik legkedvezőbb mutatóval rendelkezik hazánk.