A hazai méhészeti ágazat 18-20 000 család megélhetéséhez nyújt kiegészítő vagy fő jövedelemforrást – fogalmazott a mezőgazdaságért felelős államtitkár a XI. Gyulai Méz- és Mézeskalács-fesztivál megnyitóján. Feldman Zsolt kiemelte a méhészet agrárgazdasági jelentőségét is, hiszen az ágazat a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 1%-át, az állattenyésztésnek mintegy 3 %-át adja.
A méztermelés 30 ezer tonna körül alakult – mondta el az államtitkár. Ez a termelési szint 15-20 ezer tonnával meghaladja a belföldi igényeket, így kiválóak a kiviteli lehetőségeink, különös tekintettel arra, hogy Európában mézhiány van. Nagy gondot jelet ugyanakkor az, hogy a méz a világon a harmadik leginkább hamisított termék. Idehaza a hatályban lévő rendelkezések visszaszorították a gyenge minőségű mézek hazánkba érkezését. Kínából 2016. év elejétől emiatt már nem jött mézszállítmány igaz, a 3. országokból, például Ukrajna felől továbbra is érkeznek gyengébb minőségű mézek, de az ellenőrzés folyamatos. Nemzetközi fórumokon is történtek lépések, például magyar kezdeményezésre a Bizottság elkezdte az import mézek vizsgálatát. Komoly előrelépésnek kell tekinteni azt is, hogy az Európai Parlamentben elfogadták Erdős Norbert európai parlamenti képviselő felterjesztésére az „Európai méhészeti ágazat előtt álló kilátások és kihívások” című jelentését, melynek fókuszában a mézhamisítás és az ezzel összefüggő gazdasági és ökológiai problémák állnak.
A méhészek idén az ország több megyéjét is érintő, tömeges méhpusztulásról számoltak be. A probléma okainak feltárására széles körű tényfeltáró vizsgálat indult a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal koordinálásában. A vizsgálat keretében a feltételezett mérgezések környékén folytatott növényvédelmi technológiát, a méhlegelők hatását, a méhcsaládok általános állapotát, a méhek egészségügyi állapotát, valamint a károsult méhészeknél fennálló egészségügyi helyzetet is vizsgálják.
Feldman Zsolt elmondta még: a Magyar Méhészeti Nemzeti Programban forrásbiztosítás szempontjából lényegi módosításon esett át az elmúlt 6 év során. A méhcsaládok számadatainak pontos lejelentésével, az egyes jogcímek forrásátcsoportosításával, majd az Európai Uniós forrás bővítésének kezdeményezésével a magyar méhészet mintegy 40 %-kal több forrást használhatott fel. A 2016-2019-es ciklusban pedig még több forrás jut az élelmiszer-minőséget és termelési hatékonyságot növelő eszközök vásárlására, a mézek vizsgálatára, a környezetterhelési monitoring vizsgálatára és a szakmai továbbképzésekre. A méhészeti támogatások tehát folytatódnak a következő években is. A korábbi támogatási időszakra megállapított forráskeret változatlan formában fennmarad, a 2019-2022. években a Program keretében évi több mint ötmillió euró hívható le.
További, a méhészetet segítő intézkedésként megalakult az Akáckoalíció, így sikerült megvédeni a legfontosabb méhlegelőket és az akácméz Hungarikum lett. Elsők között vezette be Magyarország 2014-ben az Európai Mézes Reggeli Programot, amely program segítségével több, mint 500 óvodában és iskolában voltak jelen a méhészek, így közel 100.000 gyermek kaphatott mézes reggelit.
(AM Sajtóiroda)