A megváltozott klimatikus viszonyok között szükség van arra, hogy a közel kétszáz évre visszatekintő, hatalmas értéket teremtő magyar vízgazdálkodás tradíciója megváltozzon. Ma a vízelvezetés helyett a víz megtartására kell törekedni, a szemléletváltásban az állami ösztönzők mellett a tudománynak, az oktatásnak és a kutatásnak is óriási szerepe van – fogalmazott Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a Víz Világnapján megrendezett II. Víztudományi Nemzetközi Konferencián.
A Szent István Egyetem szarvasi campusán az államtitkár beszélt arról, hogy a gazdaságos mezőgazdasági termeléshez elengedhetetlen az öntözés. Mint mondta, a klímaváltozás hatásai már érződnek, például az elmúlt ősszel és télen a csapadék mintegy 25 százalékkal kevesebb volt a korábban tapasztaltnál. Ma a magyar termőföld körülbelül mindössze 2 százalékát öntözik, de az igény ennél sokkal nagyobb. Az Agrárgazdasági Kamara által készített felmérés szerint a gazdálkodók mintegy 266 ezer hektáron ruháznának be az öntözésfejlesztésbe. Ezt az igényt a kormány különböző ösztönzőkkel támogatja.
Feldman Zsolt elmondása szerint a cél az, hogy az öntözhető területek 100 ezer hektárral növekedjenek 2024-ig. A következő tíz évben évente 17 milliárd forintnyi, azaz összesen 170 milliárd forint fejlesztési forrást biztosít a kormány az öntözéshez kapcsolódó állami főművek fejlesztésére. Szükség van továbbá a vízjogi engedélyezés egyszerűsítésére és az önkéntes termelői öntözési közösségek ösztönzésére is. A gazdálkodók beruházásait segíti a Vidékfejlesztési Program pályázatai, jelenleg 19 pályázat van még nyitva, 303 milliárd forint keretösszeggel.
Az államtitkár végezetül hangsúlyozta: a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás összehangolt működése képes a klímaváltozás hatásait mérsékelni és megtartani a vidéket a mezőgazdasági termelés számára. Közös érdekünk, hogy az oktatás, a tudomány és a kutatás eredményeit minél szélesebb körben képesek legyünk felhasználni.
(AM Sajtóiroda)